| dbo:abstract
|
- A Kaszpi-mélyföld (orosz: Прикаспи́йская ни́зменность, kazak: Каспий маңы ойпаты) alacsonyan fekvő síkság Oroszországban és Kazahsztánban, amely a Kaszpi-tenger északi részét veszi körül. A Kelet-európai-síkvidék és szűkebb környezetben az (wd) része, mely utóbbi a Kaszpi-tenger és az Aral-tó körül fekszik. Észak felé a Kaszpi-alföldbe megy át. Területe mintegy 200 ezer km². Észak-déli szélessége max. 550 km, nyugat-keleti hosszúsága max. 770 km. A Kaszpi-tenger vízszintje -28 méterrel van a tengerszint alatt, de a mélyföld a tengertől távolabb, több helyen ennél még mélyebbre süllyed; a tengertől keletre fekvő, Kazahsztánhoz tartozó (wd) (kazak: Mangistau-) félszigeten -132 méter a legmélyebb pontja. A negyedidőszakban tengerfenék volt. Felszíne homokos-agyagos.Nyugaton sztyepp-félsivatag, északon és keleten homokos félsivatag-sivatag alakult ki. (hu)
- A Kaszpi-mélyföld (orosz: Прикаспи́йская ни́зменность, kazak: Каспий маңы ойпаты) alacsonyan fekvő síkság Oroszországban és Kazahsztánban, amely a Kaszpi-tenger északi részét veszi körül. A Kelet-európai-síkvidék és szűkebb környezetben az (wd) része, mely utóbbi a Kaszpi-tenger és az Aral-tó körül fekszik. Észak felé a Kaszpi-alföldbe megy át. Területe mintegy 200 ezer km². Észak-déli szélessége max. 550 km, nyugat-keleti hosszúsága max. 770 km. A Kaszpi-tenger vízszintje -28 méterrel van a tengerszint alatt, de a mélyföld a tengertől távolabb, több helyen ennél még mélyebbre süllyed; a tengertől keletre fekvő, Kazahsztánhoz tartozó (wd) (kazak: Mangistau-) félszigeten -132 méter a legmélyebb pontja. A negyedidőszakban tengerfenék volt. Felszíne homokos-agyagos.Nyugaton sztyepp-félsivatag, északon és keleten homokos félsivatag-sivatag alakult ki. (hu)
|
