| dbo:abstract
|
- Albania, Aghuank vagy Agvank (latinul: Albania, ógörögül: Ἀλβανία, örményül Ałuank – Աղուանք, pártus Ardhan, Arran, arabul: ar-Rān) ókori ország, amely a középkortól Sirván, ma Azerbajdzsán, de Dél-Dagesztán területére is átnyúlik. A Kaukázus és a Kaszpi-tenger között helyezkedett el, Armeniától a mai Kura folyó választotta el. Görög nevén ismerjük, amelyet a rómaiak is átvettek, mivel saját ókori neve nem ismert. Semmi köze sincs a ma ismert Albániához, a név a harcias alban törzsre utal, amely a vezető réteget alkotta. Tizenkét törzsfőnök hatalmát egyetlen helyi király fogta össze, az állam tehát törzsszövetségi jellegű. A lakosság 26 különböző nyelvjárást beszélt. A népesség nagy része nomád pásztorkodással foglalkozott, szarvasmarhákat, lovat és tevét tenyésztettek. A nomadizálásból következett, hogy a szomszédos kurai alföldről állandó népességcserével kell számolni, vagyis etnikailag és kulturálisan vegyes képet mutat. Termékeny földekkel rendelkezett. A kartveli népek (Kartli lakossága) és a kaukázusi albanok matriarchális panteont tiszteltek, a legfőbb istenségek, mint például a Napisten nőalak volt, míg a Hold férfi. A Holdisten egyben az ibérek védnöke is. A későbbiekben (az Akhaimenida királyok idejében a mitológiát jelentős iráni hatások érték. Innen eredhet a Grúziában még a 20. században is élő Amirani-mítosz, amely egy hegyekhez láncolt óriásról szól. E mítosz görög változata Prométheusz legendája. A római korban legfontosabb istenükké a nővé változott Hold vált, akit orgiasztikus szertartásokkal ünnepeltek. (hu)
- Albania, Aghuank vagy Agvank (latinul: Albania, ógörögül: Ἀλβανία, örményül Ałuank – Աղուանք, pártus Ardhan, Arran, arabul: ar-Rān) ókori ország, amely a középkortól Sirván, ma Azerbajdzsán, de Dél-Dagesztán területére is átnyúlik. A Kaukázus és a Kaszpi-tenger között helyezkedett el, Armeniától a mai Kura folyó választotta el. Görög nevén ismerjük, amelyet a rómaiak is átvettek, mivel saját ókori neve nem ismert. Semmi köze sincs a ma ismert Albániához, a név a harcias alban törzsre utal, amely a vezető réteget alkotta. Tizenkét törzsfőnök hatalmát egyetlen helyi király fogta össze, az állam tehát törzsszövetségi jellegű. A lakosság 26 különböző nyelvjárást beszélt. A népesség nagy része nomád pásztorkodással foglalkozott, szarvasmarhákat, lovat és tevét tenyésztettek. A nomadizálásból következett, hogy a szomszédos kurai alföldről állandó népességcserével kell számolni, vagyis etnikailag és kulturálisan vegyes képet mutat. Termékeny földekkel rendelkezett. A kartveli népek (Kartli lakossága) és a kaukázusi albanok matriarchális panteont tiszteltek, a legfőbb istenségek, mint például a Napisten nőalak volt, míg a Hold férfi. A Holdisten egyben az ibérek védnöke is. A későbbiekben (az Akhaimenida királyok idejében a mitológiát jelentős iráni hatások érték. Innen eredhet a Grúziában még a 20. században is élő Amirani-mítosz, amely egy hegyekhez láncolt óriásról szól. E mítosz görög változata Prométheusz legendája. A római korban legfontosabb istenükké a nővé változott Hold vált, akit orgiasztikus szertartásokkal ünnepeltek. (hu)
|
