| dbo:abstract
|
- Kazahsztán történelme több mint másfél millió éve kezdődött, már a Homo erectusok is éltek területén. A rézkorban az itt élő botaji kultúra háziasította a lovat és később itt alakult ki a lovasnomád életmód. Az i.e. 8. századtól a keleti szkíták, a szakák éltek területén, akiket időszámításunk kezdete után türk népek váltottak fel. Az i. sz. első évezred közepén megalakult első államuk, a Türk Kaganátus amely kisebb részekre esett szét. A 13. század elején a mongolok hódították meg Kazahsztánt, majd birodalmuk széthullása után 1465-ben jött létre a . A 17. század végén és a 18. század elején a kazahok keleti szomszédaikkal, a dzsungárokkal vívtak elkeseredett küzdelmet és vereségeik miatt a kánság három törzsszövetségre (zsüz) vált szét. A dzsungárok támadásai miatt ezek egymás után csatlakoztak az Orosz Birodalomhoz. A terület biztosítására az cár orosz telepeseket és kozákokat telepített Kazahsztánba, ami miatt több felkelés tört ki. A bolsevik forradalom után egy polgári (Alas autonómia) és egy baloldali irányultságú névleg független állam állam is létrejött, majd a Vörös Hadsereg győzelme után Kazahsztán előbb Kirgiz, majd Kazak autonóm köztársaságként csatlakozott a Szovjetunióhoz. Az önálló tagköztársasági státuszt 1936-ban nyerte el. A sztálini időszak alatt az ország sokat szenvedett, éhínségekben több millió kazah pusztult el, területére gulágokat, nukleáris kísérleti telepet és a titkos, nukleáris és biológiai fegyvereket fejlesztő központokat telepítettek. Kazahsztánban volt a Szovjetunió űrkikötője, Bajkonur. A Szovjetunió szétesése után Kazahsztán 1991 decemberében lett független, vezetője a Kazah Kommunista Párt volt főtitkára, Nurszultan Nazarbajev lett, aki a többi közép-ázsiai országhoz hasonlóan diktatúrát épített ki. Kazahsztán alapító tagja volt a Független Államok Közösségének, az Eurázsiai gazdasági közösségnek és tagja az Egységes gazdasági térségnek. (hu)
- Kazahsztán történelme több mint másfél millió éve kezdődött, már a Homo erectusok is éltek területén. A rézkorban az itt élő botaji kultúra háziasította a lovat és később itt alakult ki a lovasnomád életmód. Az i.e. 8. századtól a keleti szkíták, a szakák éltek területén, akiket időszámításunk kezdete után türk népek váltottak fel. Az i. sz. első évezred közepén megalakult első államuk, a Türk Kaganátus amely kisebb részekre esett szét. A 13. század elején a mongolok hódították meg Kazahsztánt, majd birodalmuk széthullása után 1465-ben jött létre a . A 17. század végén és a 18. század elején a kazahok keleti szomszédaikkal, a dzsungárokkal vívtak elkeseredett küzdelmet és vereségeik miatt a kánság három törzsszövetségre (zsüz) vált szét. A dzsungárok támadásai miatt ezek egymás után csatlakoztak az Orosz Birodalomhoz. A terület biztosítására az cár orosz telepeseket és kozákokat telepített Kazahsztánba, ami miatt több felkelés tört ki. A bolsevik forradalom után egy polgári (Alas autonómia) és egy baloldali irányultságú névleg független állam állam is létrejött, majd a Vörös Hadsereg győzelme után Kazahsztán előbb Kirgiz, majd Kazak autonóm köztársaságként csatlakozott a Szovjetunióhoz. Az önálló tagköztársasági státuszt 1936-ban nyerte el. A sztálini időszak alatt az ország sokat szenvedett, éhínségekben több millió kazah pusztult el, területére gulágokat, nukleáris kísérleti telepet és a titkos, nukleáris és biológiai fegyvereket fejlesztő központokat telepítettek. Kazahsztánban volt a Szovjetunió űrkikötője, Bajkonur. A Szovjetunió szétesése után Kazahsztán 1991 decemberében lett független, vezetője a Kazah Kommunista Párt volt főtitkára, Nurszultan Nazarbajev lett, aki a többi közép-ázsiai országhoz hasonlóan diktatúrát épített ki. Kazahsztán alapító tagja volt a Független Államok Közösségének, az Eurázsiai gazdasági közösségnek és tagja az Egységes gazdasági térségnek. (hu)
|
