| dbo:abstract
|
- Kelet-Karélia (finnül Itä-Karjala, karélül Idä-Karjala) vagy Orosz-Karélia Karéliának az a része, amely az 1617-es alapján ortodox keresztény maradt, orosz fennhatóság alatt. Karélia nyugati része . (1808 előtt Svéd-Karélia.) Kelet-Karélia jó része ma a Karél Köztársasághoz tartozik az Oroszországi Föderáción belül. Kelet-Karélia főképp Viena és Aunus (Olonyec) történelmi régiókból áll. A 19. századi finn Kelet-Karéliát a ősi bölcsőjének tekintette, amelyet „nem szennyeztek” skandinávok és szláv népek. Elias Lönnrot a gyéren lakott kelet-karéliai erdőségekben, főképp Fehér-Karéliában gyűjtötte a népmeséket, amelyekből összeállt a finn nemzeti eposz, a Kalevala. A függetlenné vált Finnországban népszerű volt , Kelet-Karélia elfoglalásának gondolata. Különösen nagy volt a támogatottsága a folytatólagos háború idején, amikor német segítséggel lehetségesnek is látszott. Kelet-Karélia jó része 1941-ben három évre alá került. Az orosz lakosságnak ez megpróbáltatásokat jelentette, kényszermunkával és való internálással. Miután 1918-ban Karéliát felosztották Finnország és Oroszország között, a kelet-karéliai lakosság zömét kitevő finn népeknek széles körű kulturális jogokat ígértek. Ezek az ígéretek azonban soha nem váltak valóra. Sztálin idejében a finn etnikumúakat üldözték és intenzív program kezdődött. A kommunizmus bukása után újra fellendült a kelet-karéliai finn kultúra. (hu)
- Kelet-Karélia (finnül Itä-Karjala, karélül Idä-Karjala) vagy Orosz-Karélia Karéliának az a része, amely az 1617-es alapján ortodox keresztény maradt, orosz fennhatóság alatt. Karélia nyugati része . (1808 előtt Svéd-Karélia.) Kelet-Karélia jó része ma a Karél Köztársasághoz tartozik az Oroszországi Föderáción belül. Kelet-Karélia főképp Viena és Aunus (Olonyec) történelmi régiókból áll. A 19. századi finn Kelet-Karéliát a ősi bölcsőjének tekintette, amelyet „nem szennyeztek” skandinávok és szláv népek. Elias Lönnrot a gyéren lakott kelet-karéliai erdőségekben, főképp Fehér-Karéliában gyűjtötte a népmeséket, amelyekből összeállt a finn nemzeti eposz, a Kalevala. A függetlenné vált Finnországban népszerű volt , Kelet-Karélia elfoglalásának gondolata. Különösen nagy volt a támogatottsága a folytatólagos háború idején, amikor német segítséggel lehetségesnek is látszott. Kelet-Karélia jó része 1941-ben három évre alá került. Az orosz lakosságnak ez megpróbáltatásokat jelentette, kényszermunkával és való internálással. Miután 1918-ban Karéliát felosztották Finnország és Oroszország között, a kelet-karéliai lakosság zömét kitevő finn népeknek széles körű kulturális jogokat ígértek. Ezek az ígéretek azonban soha nem váltak valóra. Sztálin idejében a finn etnikumúakat üldözték és intenzív program kezdődött. A kommunizmus bukása után újra fellendült a kelet-karéliai finn kultúra. (hu)
|
