| dbo:abstract
|
- A ligand–receptor kölcsönhatásokon alapuló között általában az optimálisan ható ligandkoncentráció(k) alapján teszünk különbséget. Mindazonáltal a kiváltott válaszok amplitúdója és a válaszadó sejtek összes vizsgált sejtre vonatkoztatott aránya közötti összefüggés jellemző lehet a vizsgált . Egyes ligand-csoportok vizsgálata (például aminosavak, ) azt bizonyította, hogy a fentiekben leírt tulajdonságok (válaszok amplitúdója, válaszképes sejtek száma) és a általánosan vett jellemzői (kemoattraktáns, kemorepellens) között egyezés található: a a válaszadása széles, míg a a reagáló válaszai keskeny amplitúdóval írhatók le. Ezt a jelenséget nevezik kemotaktikus range fittingnek („kemotaktikus hatósáv-illeszkedésnek”). (hu)
- A ligand–receptor kölcsönhatásokon alapuló között általában az optimálisan ható ligandkoncentráció(k) alapján teszünk különbséget. Mindazonáltal a kiváltott válaszok amplitúdója és a válaszadó sejtek összes vizsgált sejtre vonatkoztatott aránya közötti összefüggés jellemző lehet a vizsgált . Egyes ligand-csoportok vizsgálata (például aminosavak, ) azt bizonyította, hogy a fentiekben leírt tulajdonságok (válaszok amplitúdója, válaszképes sejtek száma) és a általánosan vett jellemzői (kemoattraktáns, kemorepellens) között egyezés található: a a válaszadása széles, míg a a reagáló válaszai keskeny amplitúdóval írhatók le. Ezt a jelenséget nevezik kemotaktikus range fittingnek („kemotaktikus hatósáv-illeszkedésnek”). (hu)
|
