| dbo:abstract
|
- Kenyérmező (románul Câmpul Pâinii) Dél-Erdély területén, Királyföldön elhelyezkedő nagy kiterjedésű mező, amely Szászsebes és Szászváros között van. A mező egy sík, viszonylag termékeny terület, a Kárpátok havasai (Kudzsiri-havasok) és a Maros folyó között terül el. Nevét a Kudzsiri-patak régi Kenyér nevéről kapta. A vidéken régen szászok is éltek, ma már leginkább románok lakják. Legjelentősebb helysége Kudzsir város. A magyar történelem egyik nevezetes emléke kapcsolódik Kenyérmezőhöz. 1479-ben Kinizsi Pál és Báthory István erdélyi vajda Alkenyér mellett győzték le a Havasalföldről betört török sereget. A csata emlékére a vajda egy kápolnát emelt a közelben. A Bencenc melletti dómban állítólag a csatában elesett magyar vitézek nyugszanak. 1890-ben a Hunyad vármegyei történelmi és régészeti társulat Alkenyér mellett emlékművet emelt a törökök feletti győzelemnek. Kenyérmező települései
* Alvinc (román Vințu de Jos, német Unterwintz vagy Winzendorf)
* Alsópián (vagy Szászpián, románul Pianul de Jos, népiesen Chian, németül Deutschpien vagy Deutschpian)
* Tartaria (1911-ben nevét Alsótatárlakára változtatták, mert egy 'tatár' jelentésű román szót véltek benne, holott valószínűleg egy 'pokol' jelentésű tartar szóból való – a 15. században még nem létezett, határában 1310-ben Oláh- és Szászárkos, később -erkes, 1488-ban Grebencsin feküdt)
* Alsócsóra (románul Săliștea, régebben Cioara)
* Balomir (románul Balomiru de Câmp)
* Alkenyér (vagy Zsibotalkenyér, románul Șibot, németül Unterbrodsdorf)
* Felkenyér (románul Vinerea, németül Oberbrodsdorf)
* Kudzsir – a terület szélén, határának túlnyomó része már a Kudzsiri-havasokban fekszik
* Bencenc – (románul Aurel Vlaicu, korábban Binținți, németül Benzendorf)
* Piskinc (románul Pișchinți)
* Vajdej (románul Vaidei, németül Weidendorf)
* Romosz (románul Romos németül Rumes)
* Gyalmár (románul Gelmar) (hu)
- Kenyérmező (románul Câmpul Pâinii) Dél-Erdély területén, Királyföldön elhelyezkedő nagy kiterjedésű mező, amely Szászsebes és Szászváros között van. A mező egy sík, viszonylag termékeny terület, a Kárpátok havasai (Kudzsiri-havasok) és a Maros folyó között terül el. Nevét a Kudzsiri-patak régi Kenyér nevéről kapta. A vidéken régen szászok is éltek, ma már leginkább románok lakják. Legjelentősebb helysége Kudzsir város. A magyar történelem egyik nevezetes emléke kapcsolódik Kenyérmezőhöz. 1479-ben Kinizsi Pál és Báthory István erdélyi vajda Alkenyér mellett győzték le a Havasalföldről betört török sereget. A csata emlékére a vajda egy kápolnát emelt a közelben. A Bencenc melletti dómban állítólag a csatában elesett magyar vitézek nyugszanak. 1890-ben a Hunyad vármegyei történelmi és régészeti társulat Alkenyér mellett emlékművet emelt a törökök feletti győzelemnek. Kenyérmező települései
* Alvinc (román Vințu de Jos, német Unterwintz vagy Winzendorf)
* Alsópián (vagy Szászpián, románul Pianul de Jos, népiesen Chian, németül Deutschpien vagy Deutschpian)
* Tartaria (1911-ben nevét Alsótatárlakára változtatták, mert egy 'tatár' jelentésű román szót véltek benne, holott valószínűleg egy 'pokol' jelentésű tartar szóból való – a 15. században még nem létezett, határában 1310-ben Oláh- és Szászárkos, később -erkes, 1488-ban Grebencsin feküdt)
* Alsócsóra (románul Săliștea, régebben Cioara)
* Balomir (románul Balomiru de Câmp)
* Alkenyér (vagy Zsibotalkenyér, románul Șibot, németül Unterbrodsdorf)
* Felkenyér (románul Vinerea, németül Oberbrodsdorf)
* Kudzsir – a terület szélén, határának túlnyomó része már a Kudzsiri-havasokban fekszik
* Bencenc – (románul Aurel Vlaicu, korábban Binținți, németül Benzendorf)
* Piskinc (románul Pișchinți)
* Vajdej (románul Vaidei, németül Weidendorf)
* Romosz (románul Romos németül Rumes)
* Gyalmár (románul Gelmar) (hu)
|
