| dbo:abstract
|
- Kerényi Attila (1943 –) geográfus, egyetemi tanár, az MTA doktora, a Debreceni Akadémiai Bizottság tagja, a Debreceni Egyetem Földtudományok doktori iskola vezetője (2013-ig)a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszékének professor emeritusa. Legfontosabb kutatási témái a gyorsított erózió lineáris és areális formái, az vízerózió kvantitatív értékelése, terepi mérési módszereinek továbbfejlesztése, talajok erózióveszélyeztetettsége. Eróziós kutatásai elsősorban az 1970-es évek végétől a Bodrogkeresztúri félmedence területén folytatott nagyszabású kutatási programhoz, később pedig a Bükkalján végzett terepi mérésekhez kapcsolódnak. Az 1990-es évek elejétől figyelme az általános és regionális környezetvédelem, kvantitatív tájelemzés, tájértékelés, környezeti hatásvizsgálat irányába fordult. Szerepe a debreceni geográfusképzés megújításában és új szemléletének kialakításában mértékadó. A táj értelmezésével kapcsolatos alapvetően geográfiai szempontú nézeteit számos tudományos vitában állította szembe más tudományterületek (ökológia, tájtervezés) eltérő tájértelmezésével. Publikációs és kutatás-szervezői tevékenysége alapján személyisége a debreceni geográfus és környezettan képzésben iskolateremtő. Tudományos közéleti munkája: A CATENA nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja 1994 óta. A MAB Föld- és Környezettudományi Bizottságának tagja 2000-06. Az MTA Komplex Bizottság tagja 2005-től. Az Általános Környezetvédelem (1995), illetve Környezettan (2003) című szakkönyvét földtudományi és környezettudományi egyetemi képzésekben országosan használják kötelező vagy ajánlott irodalomként. Pro Natura díjas (2008). (hu)
- Kerényi Attila (1943 –) geográfus, egyetemi tanár, az MTA doktora, a Debreceni Akadémiai Bizottság tagja, a Debreceni Egyetem Földtudományok doktori iskola vezetője (2013-ig)a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszékének professor emeritusa. Legfontosabb kutatási témái a gyorsított erózió lineáris és areális formái, az vízerózió kvantitatív értékelése, terepi mérési módszereinek továbbfejlesztése, talajok erózióveszélyeztetettsége. Eróziós kutatásai elsősorban az 1970-es évek végétől a Bodrogkeresztúri félmedence területén folytatott nagyszabású kutatási programhoz, később pedig a Bükkalján végzett terepi mérésekhez kapcsolódnak. Az 1990-es évek elejétől figyelme az általános és regionális környezetvédelem, kvantitatív tájelemzés, tájértékelés, környezeti hatásvizsgálat irányába fordult. Szerepe a debreceni geográfusképzés megújításában és új szemléletének kialakításában mértékadó. A táj értelmezésével kapcsolatos alapvetően geográfiai szempontú nézeteit számos tudományos vitában állította szembe más tudományterületek (ökológia, tájtervezés) eltérő tájértelmezésével. Publikációs és kutatás-szervezői tevékenysége alapján személyisége a debreceni geográfus és környezettan képzésben iskolateremtő. Tudományos közéleti munkája: A CATENA nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja 1994 óta. A MAB Föld- és Környezettudományi Bizottságának tagja 2000-06. Az MTA Komplex Bizottság tagja 2005-től. Az Általános Környezetvédelem (1995), illetve Környezettan (2003) című szakkönyvét földtudományi és környezettudományi egyetemi képzésekben országosan használják kötelező vagy ajánlott irodalomként. Pro Natura díjas (2008). (hu)
|
