| dbo:abstract
|
- A kettős kereszt olyan latin kereszt, melynek két vízszintes szára van. A bizánci birodalomban a 6. században jelent meg, ahol nemcsak vallási, hanem elsősorban politikai jelvényként használták. Rendkívüli módon elterjedt a vallási tárgyakon, fegyvereken, az érméken, a ruhákon, a személyi pecséteken, a katonáktól a művelt rétegekig, a diplomatákig és egyházi személyekig. A szokványos kettős keresztnél a felső vízszintes szár rövidebb, mint az alsó. Ezt a Jézus keresztjére erősített táblával szokták magyarázni, melynek felirata az I. N. R. I. (Iesus Nazarenus Rex Iudaeorum; Názáreti Jézus, a zsidók királya) rövidítés, de ezt a feltevést semmi sem igazolja. A kettős kereszt az egyházi heraldikában eredetileg a pátriárkákat, majd az érsekeket illette meg. A ferde lábtartóval kiegészített változata az orthodox kereszt a keleti egyház szimbóluma, míg a hármas kereszt a pápaság jelképe. A kettős kereszt a magyar címer egyik eleme, mely Magyarországról széles körben elterjedt az egész nyugat- és kelet-európai címerhasználatban. A kettős-kereszt időszámításunk előtt (kb. 1800 körül) vált először szimbólummá; alsó- és felső- Egyiptom egyesülését jelképezve. Mások szerint[pontosabban?] a test, szellem, ész hármasát jelképezi. Ezt később elfeledték, és keresztény jelképként kezdték használni. Megint mások[pontosabban?] a rovás betűk alapján a szeretet, és Isten egy utalást látják benne. (hu)
- A kettős kereszt olyan latin kereszt, melynek két vízszintes szára van. A bizánci birodalomban a 6. században jelent meg, ahol nemcsak vallási, hanem elsősorban politikai jelvényként használták. Rendkívüli módon elterjedt a vallási tárgyakon, fegyvereken, az érméken, a ruhákon, a személyi pecséteken, a katonáktól a művelt rétegekig, a diplomatákig és egyházi személyekig. A szokványos kettős keresztnél a felső vízszintes szár rövidebb, mint az alsó. Ezt a Jézus keresztjére erősített táblával szokták magyarázni, melynek felirata az I. N. R. I. (Iesus Nazarenus Rex Iudaeorum; Názáreti Jézus, a zsidók királya) rövidítés, de ezt a feltevést semmi sem igazolja. A kettős kereszt az egyházi heraldikában eredetileg a pátriárkákat, majd az érsekeket illette meg. A ferde lábtartóval kiegészített változata az orthodox kereszt a keleti egyház szimbóluma, míg a hármas kereszt a pápaság jelképe. A kettős kereszt a magyar címer egyik eleme, mely Magyarországról széles körben elterjedt az egész nyugat- és kelet-európai címerhasználatban. A kettős-kereszt időszámításunk előtt (kb. 1800 körül) vált először szimbólummá; alsó- és felső- Egyiptom egyesülését jelképezve. Mások szerint[pontosabban?] a test, szellem, ész hármasát jelképezi. Ezt később elfeledték, és keresztény jelképként kezdték használni. Megint mások[pontosabban?] a rovás betűk alapján a szeretet, és Isten egy utalást látják benne. (hu)
|
