| dbo:abstract
|
- A Caligula 1979-ben bemutatott színes, olasz–amerikai erotikus filmdráma, amely a hírhedt római császár, Caligula (12. augusztus 31. – 41. január 24.; uralkodott: 37. március 18-ától haláláig) rémuralmának közel négy esztendejét mutatja be. Tinto Brass alkotása a filmtörténet egyik leghírhedtebb darabja, melynek elkészítése évekig elhúzódott, és számos peres ügyet eredményezett. A Caligula ezenkívül főleg annak köszönheti hírhedtségét, hogy producer a rendező tudtán kívül éjszakánként pornográf képsorokat forgatott a díszletek között, az obszcén jeleneteket pedig a forgalmazásra szánt változatban helyezte el. A legendák szerint az 1979-es cannes-i filmfesztiválon versenyen kívül bemutatott verzió mintegy 3 és fél óra volt. Ez a változat azután soha többé nem került a közönség elé. A Caligula hivatalosnak tartott verziója 156 perc, ám számos országban – ahol egyáltalán szóba jöhetett a bemutató – a cenzúra vágásokat rendelt el: létezik például olyan vágott verzió, melyből több mint egyórányi anyag hiányzik. A film az évtizedek folyamán azonban nemcsak pocskondiázásban részesült, hanem – nyilvánvaló szakmai hibái ellenére – kultusz is kialakult körülötte. A legtalálóbban talán az egyik női főszereplő, Helen Mirren minősítette a filmet, amikor „művészet és genitáliák páratlan találkozásának" nevezte. A filmalkotás egyesek szerint helyet foglal minden idők legrosszabb filmjei között is. Magyarországra semmilyen hivatalos formában nem jutott el a Caligula egyik változata sem: 2007 végéig bezárólag nem vetítették a mozik, nem került egyik hazai tévécsatorna műsorára sem, nem adták ki se VHS-en, se DVD-n. Tovább a szócikkhez… A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek:Baktériumok • 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál • Nápoly További kiemelt lapok… (hu)
- Agustín de Iturbide (teljes nevén Agustín Cosme Damián de Iturbide y Arámburu, Valladolid, 1783. szeptember 27. – , 1824. július 19.) új-spanyolországi katona, sokáig a mexikói függetlenségi törekvések ádáz ellensége, majd a függetlenség megvalósítója, a létrejövő I. Mexikói Császárság első és egyetlen uralkodója I. Ágoston néven. Az ősi baszk családból származó Agustín igen fiatalon csatlakozott az új-spanyolországi hadsereghez. Az 1810-ben kitört függetlenségi háború kezdetén több ajánlatot is kapott a felkelőktől, hogy csatlakozzon hozzájuk, de ő a spanyolok pártjára állt. Hat évig harcolt így a függetlenség ellen, ezalatt sikereinek köszönhetően fokozatosan lépdelt felfelé a katonai ranglétrán. Amikor 1820-ban Spanyolországban forradalom tört ki, és VII. Ferdinánd kénytelen volt visszaállítani az antiabszolutista , Mexikóvárosban az arisztokrácia titkos mozgalmat szervezett az alkotmány új-spanyolországi életbe léptetésének megakadályozására, akár a Spanyolországtól függetlenedés árán is. A La Profesa-i összeesküvés résztvevői Iturbidét kérték fel, kezdje meg harcát a déli hegyekben megbúvó, az alkotmányt is támogató maradék felkelők ellen. Mivel katonailag nem tudta legyőzni őket, tárgyalásokon meggyőzte Vicente Guerrerót, hogy egyesítsék erőiket és közösen vívják ki a függetlenséget, igaz, nem az eredetileg tervezett formában, hanem alkotmányos monarchiaként. Így született meg 1821 elején az Iguala-terv és a , majd nyáron a córdobai egyezmény. A hadsereg ünnepélyesen bevonult a fővárosba, amivel lezárult a 11 éve tartó háború, és Mexikó elnyerte függetlenségét. Az így létrejött régensségben Iturbide magához ragadta az összes államirányító szervet, majd amikor világossá vált, hogy a Bourbon-ház egyetlen tagja sem kívánja a felajánlott mexikói trónt elfogadni, népi mozgalom Iturbidét segítette a trónra. 1822 nyarán koronázták császárrá I. Ágoston néven. A számos, egymással szemben álló társadalmi csoport törékeny egyensúlyát nem tudta fenntartani, a kongresszust pedig feloszlatta. Lázadások törtek ki ellene, melyek következtében 1823 tavaszán le kellett mondania. Európába hajózott, ám rövid toszkánai és angliai tartózkodás után 1824 nyarán, híveinek biztatására visszatért Mexikóba. Mivel hazájának törvényhozása időközben árulóvá nyilvánította, és halálbüntetést szabott ki rá, megérkezése után azonnal elfogták és kivégezték. Tovább a szócikkhez… A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek:Apollo–17 • Scarborough, Hartlepool és Whitby elleni rajtaütés • Jan Vermeer van Delft További kiemelt lapok… (hu)
- A Caligula 1979-ben bemutatott színes, olasz–amerikai erotikus filmdráma, amely a hírhedt római császár, Caligula (12. augusztus 31. – 41. január 24.; uralkodott: 37. március 18-ától haláláig) rémuralmának közel négy esztendejét mutatja be. Tinto Brass alkotása a filmtörténet egyik leghírhedtebb darabja, melynek elkészítése évekig elhúzódott, és számos peres ügyet eredményezett. A Caligula ezenkívül főleg annak köszönheti hírhedtségét, hogy producer a rendező tudtán kívül éjszakánként pornográf képsorokat forgatott a díszletek között, az obszcén jeleneteket pedig a forgalmazásra szánt változatban helyezte el. A legendák szerint az 1979-es cannes-i filmfesztiválon versenyen kívül bemutatott verzió mintegy 3 és fél óra volt. Ez a változat azután soha többé nem került a közönség elé. A Caligula hivatalosnak tartott verziója 156 perc, ám számos országban – ahol egyáltalán szóba jöhetett a bemutató – a cenzúra vágásokat rendelt el: létezik például olyan vágott verzió, melyből több mint egyórányi anyag hiányzik. A film az évtizedek folyamán azonban nemcsak pocskondiázásban részesült, hanem – nyilvánvaló szakmai hibái ellenére – kultusz is kialakult körülötte. A legtalálóbban talán az egyik női főszereplő, Helen Mirren minősítette a filmet, amikor „művészet és genitáliák páratlan találkozásának" nevezte. A filmalkotás egyesek szerint helyet foglal minden idők legrosszabb filmjei között is. Magyarországra semmilyen hivatalos formában nem jutott el a Caligula egyik változata sem: 2007 végéig bezárólag nem vetítették a mozik, nem került egyik hazai tévécsatorna műsorára sem, nem adták ki se VHS-en, se DVD-n. Tovább a szócikkhez… A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek:Baktériumok • 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál • Nápoly További kiemelt lapok… (hu)
- Agustín de Iturbide (teljes nevén Agustín Cosme Damián de Iturbide y Arámburu, Valladolid, 1783. szeptember 27. – , 1824. július 19.) új-spanyolországi katona, sokáig a mexikói függetlenségi törekvések ádáz ellensége, majd a függetlenség megvalósítója, a létrejövő I. Mexikói Császárság első és egyetlen uralkodója I. Ágoston néven. Az ősi baszk családból származó Agustín igen fiatalon csatlakozott az új-spanyolországi hadsereghez. Az 1810-ben kitört függetlenségi háború kezdetén több ajánlatot is kapott a felkelőktől, hogy csatlakozzon hozzájuk, de ő a spanyolok pártjára állt. Hat évig harcolt így a függetlenség ellen, ezalatt sikereinek köszönhetően fokozatosan lépdelt felfelé a katonai ranglétrán. Amikor 1820-ban Spanyolországban forradalom tört ki, és VII. Ferdinánd kénytelen volt visszaállítani az antiabszolutista , Mexikóvárosban az arisztokrácia titkos mozgalmat szervezett az alkotmány új-spanyolországi életbe léptetésének megakadályozására, akár a Spanyolországtól függetlenedés árán is. A La Profesa-i összeesküvés résztvevői Iturbidét kérték fel, kezdje meg harcát a déli hegyekben megbúvó, az alkotmányt is támogató maradék felkelők ellen. Mivel katonailag nem tudta legyőzni őket, tárgyalásokon meggyőzte Vicente Guerrerót, hogy egyesítsék erőiket és közösen vívják ki a függetlenséget, igaz, nem az eredetileg tervezett formában, hanem alkotmányos monarchiaként. Így született meg 1821 elején az Iguala-terv és a , majd nyáron a córdobai egyezmény. A hadsereg ünnepélyesen bevonult a fővárosba, amivel lezárult a 11 éve tartó háború, és Mexikó elnyerte függetlenségét. Az így létrejött régensségben Iturbide magához ragadta az összes államirányító szervet, majd amikor világossá vált, hogy a Bourbon-ház egyetlen tagja sem kívánja a felajánlott mexikói trónt elfogadni, népi mozgalom Iturbidét segítette a trónra. 1822 nyarán koronázták császárrá I. Ágoston néven. A számos, egymással szemben álló társadalmi csoport törékeny egyensúlyát nem tudta fenntartani, a kongresszust pedig feloszlatta. Lázadások törtek ki ellene, melyek következtében 1823 tavaszán le kellett mondania. Európába hajózott, ám rövid toszkánai és angliai tartózkodás után 1824 nyarán, híveinek biztatására visszatért Mexikóba. Mivel hazájának törvényhozása időközben árulóvá nyilvánította, és halálbüntetést szabott ki rá, megérkezése után azonnal elfogták és kivégezték. Tovább a szócikkhez… A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek:Apollo–17 • Scarborough, Hartlepool és Whitby elleni rajtaütés • Jan Vermeer van Delft További kiemelt lapok… (hu)
|
