| dbo:abstract
|
- A khász városok közigazgatási egységek voltak az Oszmán Birodalomban. Olyan települések kaphattak ilyen rangot, amelyek évi jövedelme meghaladta a 100 000 akcsét. Ezáltal különböző, kiváltságos előnyöket élvezhettek, lévén hogy a szultán fennhatósága alá tartozó városként kezelték őket. A várost nem igazgatta közvetlenül egy kiküldött török tisztségviselő sem. A települések a kirótt adót önállóan szedték be, és azt küldöttük vitte el a vilajet központba. Magyar rendtartás szerint, saját maguk intézték belügyeiket és szolgáltattak igazságot, önállóan gazdálkodtak a befizetett adón felül megmaradó bevételeikkel. A városok lakossága elsősorban mezőgazdasági tevékenységből, marhatartásból- és kereskedelemből élt, amely a korszakban Magyarországon (és Kelet-Európában) rövid távon a legjövedelmezőbb tevékenység volt. Népességük általában gyarapodott, köszönhetően annak, hogy a kettős adóztatás elől gyakran áramlott a parasztok tömege a khász városokba. Később, a török hódoltság utáni időkben ezekből lettek a mezővárosok, a szűkebb régiók kulturális és szellemi központjai. Khász városok voltak:
* A Háromváros, vagyis
* Cegléd
* Kecskemét
* Nagykőrös
* Csongrád
* Dévaványa
* Jászberény
* Kiskunhalas
* Kunszentmiklós
* Makó
* Mezőtúr
* Szeged
* Gyöngyös (hu)
- A khász városok közigazgatási egységek voltak az Oszmán Birodalomban. Olyan települések kaphattak ilyen rangot, amelyek évi jövedelme meghaladta a 100 000 akcsét. Ezáltal különböző, kiváltságos előnyöket élvezhettek, lévén hogy a szultán fennhatósága alá tartozó városként kezelték őket. A várost nem igazgatta közvetlenül egy kiküldött török tisztségviselő sem. A települések a kirótt adót önállóan szedték be, és azt küldöttük vitte el a vilajet központba. Magyar rendtartás szerint, saját maguk intézték belügyeiket és szolgáltattak igazságot, önállóan gazdálkodtak a befizetett adón felül megmaradó bevételeikkel. A városok lakossága elsősorban mezőgazdasági tevékenységből, marhatartásból- és kereskedelemből élt, amely a korszakban Magyarországon (és Kelet-Európában) rövid távon a legjövedelmezőbb tevékenység volt. Népességük általában gyarapodott, köszönhetően annak, hogy a kettős adóztatás elől gyakran áramlott a parasztok tömege a khász városokba. Később, a török hódoltság utáni időkben ezekből lettek a mezővárosok, a szűkebb régiók kulturális és szellemi központjai. Khász városok voltak:
* A Háromváros, vagyis
* Cegléd
* Kecskemét
* Nagykőrös
* Csongrád
* Dévaványa
* Jászberény
* Kiskunhalas
* Kunszentmiklós
* Makó
* Mezőtúr
* Szeged
* Gyöngyös (hu)
|
