| dbo:abstract
|
- A jelentéstanban és a pragmatikában a kicsinyítő szó terminus olyan más szóból származó szót nevez meg, amely elvben, attól függően, hogy mely szófajhoz tartozik az utóbbi, kisebbségét vagy csökkentebb jellegét fejezi ki annak, amit ez kifejez. A kicsinyítő szó szófaja ugyanaz, mint azé, amelyből származik. Azok a szófajok, amelyekben alakulnak kicsinyítő szavak, valamint mennyiségük ezeken belül nyelvtől függő. Például a magyar nyelvben vannak ilyen főnevek, melléknevek, határozószók és igék, viszont például a román nyelvben nincsenek kicsinyítő igék. Az is az egyes nyelvek jellegzetessége, hogy milyen mennyiségben vannak kicsinyítő szavai. Például a francia nyelvben kevesebb van, mint egyéb nyelvekben, még a többi újlatin nyelvekhez is viszonyítva. A kicsinyítő szavak gyakorisága nyelvváltozattól is függ. Gyakoribbak a népi és a fesztelen (bizalmas) regiszterben, valamint az ún. dajkanyelvben, mint egyéb nyelvváltozatokban. (hu)
- A jelentéstanban és a pragmatikában a kicsinyítő szó terminus olyan más szóból származó szót nevez meg, amely elvben, attól függően, hogy mely szófajhoz tartozik az utóbbi, kisebbségét vagy csökkentebb jellegét fejezi ki annak, amit ez kifejez. A kicsinyítő szó szófaja ugyanaz, mint azé, amelyből származik. Azok a szófajok, amelyekben alakulnak kicsinyítő szavak, valamint mennyiségük ezeken belül nyelvtől függő. Például a magyar nyelvben vannak ilyen főnevek, melléknevek, határozószók és igék, viszont például a román nyelvben nincsenek kicsinyítő igék. Az is az egyes nyelvek jellegzetessége, hogy milyen mennyiségben vannak kicsinyítő szavai. Például a francia nyelvben kevesebb van, mint egyéb nyelvekben, még a többi újlatin nyelvekhez is viszonyítva. A kicsinyítő szavak gyakorisága nyelvváltozattól is függ. Gyakoribbak a népi és a fesztelen (bizalmas) regiszterben, valamint az ún. dajkanyelvben, mint egyéb nyelvváltozatokban. (hu)
|
