| dbo:abstract
|
- A király (♔, ♚) egyike a sakkban használt hat figurának. A legfontosabb figura, ugyanis a király elvesztése a játék elvesztését is jelenti. Bármely irányban (vízszintesen, függőlegesen, átlósan) léphet, de csak egy mezőt, ha azon nem áll saját figura, vagy a lépéssel nem lép sakkba. Ha azon ellenséges figura áll, azt leütheti, ha az nincs védve, azaz ha az ütéssel nem lép sakkba. Az egész játék az ellenfél királyának bemattolására irányul: azaz arra, hogy olyan módon adjunk sakkot az ellenfél királyának, hogy azt semmilyen módon nem tudja elhárítani. A király a játék elején általában passzív és védelemre szorul, a végjátékban azonban többnyire aktivizálódik és erős támadóbábbá válik. Mozgását korlátozza, hogy sakkba nem léphet, azaz nem állhat olyan mezőre, amelyen ki lehetne ütni. Azért csak „lehetne”, mert a szabályok szerint a király nem üthető. A két király a játék során nem állhat szomszédos mezőkön (ebben az esetben értelmezhetetlen lenne, hogy melyik van sakkban), az utoljára lépett király szabálytalanul lépett, mert nem léphetett volna sakkba, a másik király mellé. Egy megfelelően elhelyezett király a végjátékban hozzájárulhat a mattadáshoz, valamint egy gyalog átváltozásához is. Kivételes lépés: sáncolás (lásd lejjebb). Alapállásban a király a vezér mellett áll: világosnál a vezértől jobbra az e1-es mezőn, sötéttel a vezértől balra, az e8-as mezőn, a világos királlyal szemben. A táblán a király a legmagasabb bábu. (hu)
- A király (♔, ♚) egyike a sakkban használt hat figurának. A legfontosabb figura, ugyanis a király elvesztése a játék elvesztését is jelenti. Bármely irányban (vízszintesen, függőlegesen, átlósan) léphet, de csak egy mezőt, ha azon nem áll saját figura, vagy a lépéssel nem lép sakkba. Ha azon ellenséges figura áll, azt leütheti, ha az nincs védve, azaz ha az ütéssel nem lép sakkba. Az egész játék az ellenfél királyának bemattolására irányul: azaz arra, hogy olyan módon adjunk sakkot az ellenfél királyának, hogy azt semmilyen módon nem tudja elhárítani. A király a játék elején általában passzív és védelemre szorul, a végjátékban azonban többnyire aktivizálódik és erős támadóbábbá válik. Mozgását korlátozza, hogy sakkba nem léphet, azaz nem állhat olyan mezőre, amelyen ki lehetne ütni. Azért csak „lehetne”, mert a szabályok szerint a király nem üthető. A két király a játék során nem állhat szomszédos mezőkön (ebben az esetben értelmezhetetlen lenne, hogy melyik van sakkban), az utoljára lépett király szabálytalanul lépett, mert nem léphetett volna sakkba, a másik király mellé. Egy megfelelően elhelyezett király a végjátékban hozzájárulhat a mattadáshoz, valamint egy gyalog átváltozásához is. Kivételes lépés: sáncolás (lásd lejjebb). Alapállásban a király a vezér mellett áll: világosnál a vezértől jobbra az e1-es mezőn, sötéttel a vezértől balra, az e8-as mezőn, a világos királlyal szemben. A táblán a király a legmagasabb bábu. (hu)
|
