| dbo:abstract
|
- A kitaj vagy kitan (kínaiul 契丹; pinjin Qìdān) volt, amely sokáig uralta Mandzsúria nagy részét és amelyet a kínai történelem a dongu (東胡族 dōng hú zú) nevű proto-mongol etnikai csoport részeként ismer. A kitajok már az i. e. 17. században a Hszia-dinasztia államától nyugatra éltek, majd a Sang-dinasztia meghódította a Sárga-folyó középső és felső szakaszán lévő szállásterületeiket. Ők hozták létre 907-ben a , amelynek uralmát 1125-ben a eredetű Csin-dinasztia (1115-1234) zúzta szét. A kitajok többsége akkor is állattenyésztő nomád maradt, amikor dinasztiájuk már Kínát uralta, önálló törzsi és katonai szervezettel és külön szállásterületekkel Észak--ban, a és folyók közt. Ügyeikkel külön kancellária foglalkozott. Ugyanakkor a dinasztia uralma idején Kína valamennyi adminisztratív és kulcspozícióját kitajok töltötték be. A hadseregbe ugyanakkor a kínaiakat besorozták. (hu)
- A kitaj vagy kitan (kínaiul 契丹; pinjin Qìdān) volt, amely sokáig uralta Mandzsúria nagy részét és amelyet a kínai történelem a dongu (東胡族 dōng hú zú) nevű proto-mongol etnikai csoport részeként ismer. A kitajok már az i. e. 17. században a Hszia-dinasztia államától nyugatra éltek, majd a Sang-dinasztia meghódította a Sárga-folyó középső és felső szakaszán lévő szállásterületeiket. Ők hozták létre 907-ben a , amelynek uralmát 1125-ben a eredetű Csin-dinasztia (1115-1234) zúzta szét. A kitajok többsége akkor is állattenyésztő nomád maradt, amikor dinasztiájuk már Kínát uralta, önálló törzsi és katonai szervezettel és külön szállásterületekkel Észak--ban, a és folyók közt. Ügyeikkel külön kancellária foglalkozott. Ugyanakkor a dinasztia uralma idején Kína valamennyi adminisztratív és kulcspozícióját kitajok töltötték be. A hadseregbe ugyanakkor a kínaiakat besorozták. (hu)
|
