| dbo:abstract
|
- A Klein-kastély 1902-ben épült a ma Miskolchoz tartozó, akkor még különálló település Szirmán. Tervezői Lajta Béla és Lechner Ödön voltak. A kastély Martintelep és Szirma között, valószínűleg a mai Árvácska és Új élet utcák környékén állt, a terület bérleti jogát a századfordulón Klein Mór szerezte meg, később fia, Sándor (1875–?) üzemeltette a kétezer holdas mintagazdaságot. Klein Sándor jelentős műgyűjteményt őrzött a kastélyban, az egyik szobát II. Rákóczi Ferenc emlékének szentelte. A kastélyba 1938-ban Faludy György is ellátogatott, melyet a Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi regényében beszél el; 1946-ban már a romos kastélyhoz tért vissza, melyről megírta Kétségbeesés Szirmán című versét. A kastélyt 1944-ben a németek felrobbantották, építőanyagát később a lakosok elhordták, az 1970-es évek óta helyén modern házak állnak. (hu)
- A Klein-kastély 1902-ben épült a ma Miskolchoz tartozó, akkor még különálló település Szirmán. Tervezői Lajta Béla és Lechner Ödön voltak. A kastély Martintelep és Szirma között, valószínűleg a mai Árvácska és Új élet utcák környékén állt, a terület bérleti jogát a századfordulón Klein Mór szerezte meg, később fia, Sándor (1875–?) üzemeltette a kétezer holdas mintagazdaságot. Klein Sándor jelentős műgyűjteményt őrzött a kastélyban, az egyik szobát II. Rákóczi Ferenc emlékének szentelte. A kastélyba 1938-ban Faludy György is ellátogatott, melyet a Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi regényében beszél el; 1946-ban már a romos kastélyhoz tért vissza, melyről megírta Kétségbeesés Szirmán című versét. A kastélyt 1944-ben a németek felrobbantották, építőanyagát később a lakosok elhordták, az 1970-es évek óta helyén modern házak állnak. (hu)
|
