Property Value
dbo:abstract
  • A Klencke Atlasz először 1660-ban jelent meg, ez a világ egyik legnagyobb atlasza. 1,75 méter magas, 1,9 méter széles, amikor nyitva van, ezért a British Library az értesülések szerint hat embert alkalmaz a mozgatására. Ez egy világatlasz, ami 41 rézkarcot tartalmaz fali térképek formájában, rendkívüli, ritka, és kivételesen jó állapotban van. A térképeket falra való kiakasztásra szánták. A térképek kontinenseket és egyes európai államokat ábrázolnak. János Maurice a Nassau holland herceg jóváhagyásával jöttek létre. Tartalmaz művészeti metszeteket Blaeu, Hondius és mások által. Johannes Klencke mutatta be, holland cukorkereskedők képviseletében Károly Király II. Anglia királya előtt 1660-ban az alkalomból, hogy helyreállította a trónt. A konzorcium azt remélte, hogy kedvező kereskedelmi megállapodásokat kap Nagy-Britanniától a cukornád ültetvényekhez Brazíliában. Johannes Klencke egy holland kereskedő család sarja volt. II. Károly angol király rajongott a térképek iránt, ezt a térképet elzárva tartotta a ritkaságok között a Whitehall-ban. 1828-ban IV. György brit király a British Múzeum-nak adta. Az 1950-es években újra lett kötve és felújítva. Ma a Régész Térképészeti osztályon van, a British Library-n belül, Londonban. 1998 óta látható a térképek bejárati terménél. 2010 áprilisában jelent meg nyilvánosan először, 350 év után, egy kiállítás keretében, a British Library-ban. 2012-ig a Klencke Atlasz volt a világon a legnagyobb atlasz, ez valószínűleg 350 évig tartott. 2012 februárjában a Gordon Cheers ausztrál kiadó megjelentetett egy új atlaszt Earth Platinum néven, ami körülbelül egy lábbal nagyobb, így valószínűleg a legnagyobb atlasz a világon; ez 31 példányban készült. 2017-ben a British Museum digitalizálta az atlaszt, és elérhetővé tette az interneten. (hu)
  • A Klencke Atlasz először 1660-ban jelent meg, ez a világ egyik legnagyobb atlasza. 1,75 méter magas, 1,9 méter széles, amikor nyitva van, ezért a British Library az értesülések szerint hat embert alkalmaz a mozgatására. Ez egy világatlasz, ami 41 rézkarcot tartalmaz fali térképek formájában, rendkívüli, ritka, és kivételesen jó állapotban van. A térképeket falra való kiakasztásra szánták. A térképek kontinenseket és egyes európai államokat ábrázolnak. János Maurice a Nassau holland herceg jóváhagyásával jöttek létre. Tartalmaz művészeti metszeteket Blaeu, Hondius és mások által. Johannes Klencke mutatta be, holland cukorkereskedők képviseletében Károly Király II. Anglia királya előtt 1660-ban az alkalomból, hogy helyreállította a trónt. A konzorcium azt remélte, hogy kedvező kereskedelmi megállapodásokat kap Nagy-Britanniától a cukornád ültetvényekhez Brazíliában. Johannes Klencke egy holland kereskedő család sarja volt. II. Károly angol király rajongott a térképek iránt, ezt a térképet elzárva tartotta a ritkaságok között a Whitehall-ban. 1828-ban IV. György brit király a British Múzeum-nak adta. Az 1950-es években újra lett kötve és felújítva. Ma a Régész Térképészeti osztályon van, a British Library-n belül, Londonban. 1998 óta látható a térképek bejárati terménél. 2010 áprilisában jelent meg nyilvánosan először, 350 év után, egy kiállítás keretében, a British Library-ban. 2012-ig a Klencke Atlasz volt a világon a legnagyobb atlasz, ez valószínűleg 350 évig tartott. 2012 februárjában a Gordon Cheers ausztrál kiadó megjelentetett egy új atlaszt Earth Platinum néven, ami körülbelül egy lábbal nagyobb, így valószínűleg a legnagyobb atlasz a világon; ez 31 példányban készült. 2017-ben a British Museum digitalizálta az atlaszt, és elérhetővé tette az interneten. (hu)
dbo:numberOfPages
  • 39 (xsd:positiveInteger)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1468586 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 5865 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23161860 (xsd:integer)
prop-hu:oldalak
  • 39 (xsd:integer)
prop-hu:téma
  • térképek (hu)
  • térképek (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Klencke Atlasz (hu)
  • Klencke Atlasz (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of