Property Value
dbo:abstract
  • A klésák (szanszkrit: klésa; páli: kilésza; tibeti: nyon mongs) a buddhizmusban a mentális tényezők, amelyek elhomályosítják a tudatot és káros, ártó cselekedeteket eredményeznek. A klésák olyan tudatállapotok, mint az aggodalom, félelem, harag, féltékenység, vágy, depresszió, stb. Magyar fordításai: szenvek, tényezők, szennyeződések, szenvedések forrásai. Ezek a tényezők a megismerést (pramána) hibás irányba befolyásolják. A mai mahájána és théraváda hagyományokban a nem-tudás, vágy, és gyűlölet klésait tekintik az összes többi klésa forrásának. Ezt nevezik a mahájána irányzatban a három méregnek illetve a théraváda irányzatban három káros gyökérnek.A klésa kifejezés a "klis" igei gyök származékaként a szenvedésre utal - "gyötörni", "zaklatni", "fájdalmat okozni". A korai buddhizmusban a "kilésza" terminológiát használták. (hu)
  • A klésák (szanszkrit: klésa; páli: kilésza; tibeti: nyon mongs) a buddhizmusban a mentális tényezők, amelyek elhomályosítják a tudatot és káros, ártó cselekedeteket eredményeznek. A klésák olyan tudatállapotok, mint az aggodalom, félelem, harag, féltékenység, vágy, depresszió, stb. Magyar fordításai: szenvek, tényezők, szennyeződések, szenvedések forrásai. Ezek a tényezők a megismerést (pramána) hibás irányba befolyásolják. A mai mahájána és théraváda hagyományokban a nem-tudás, vágy, és gyűlölet klésait tekintik az összes többi klésa forrásának. Ezt nevezik a mahájána irányzatban a három méregnek illetve a théraváda irányzatban három káros gyökérnek.A klésa kifejezés a "klis" igei gyök származékaként a szenvedésre utal - "gyötörni", "zaklatni", "fájdalmat okozni". A korai buddhizmusban a "kilésza" terminológiát használták. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1148199 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 11076 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 22864445 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Klésák (buddhizmus) (hu)
  • Klésák (buddhizmus) (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of