| dbo:abstract
|
- A klór-monoxid kémiai gyök, képlete ClO. Fontos szerepet játszik az ózonréteg pusztulásában. A sztratoszférában a klóratomok az ózonnal reagálva klór-monoxidot és dioxigént képeznek: Cl· + O3 → ClO· + O2 Ez a reakció okozza az ózonréteg fogyását. A reakció tovább is folytatódhat, melynek során a ClO· gyökök reagálnak, például: ClO· + O· → Cl· + O2 ami újratermeli az atomos klórt (klórgyököt). Az ózonbontási reakciót tehát a klóratom katalizálja, mivel végül az változatlanul megmarad. A nettó reakció: O· + O3 → + 2O2 Ez súlyos következménye a klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k) felhasználásának, mivel kis reakciókészségük miatt ezek a vegyületek felkerülnek a sztratoszférába, ahol az ultraibolya sugárzás hatására felbomlanak, és klórgyök keletkezik. Ez utána könnyen klór-monoxidot képez, és a ciklus újraindulhat, amíg két gyök reakciójával nem keletkezik diklór-monoxid, ami megállítja a gyökös reakciót. Mivel az atmoszférában nagyon kicsi a CFC-k koncentrációja, a folyamatot megállító reakció valószínűsége rendkívül kicsi, ami azzal jár, hogy minden egyes gyök sok ezer ózonmolekulát bonthat el. Bár a CFC-k felhasználását rengeteg országban betiltották, e vegyületek 50-500 évig is a légkörben maradnak. Emiatt sok klórgyök keletkezik, és jelentős mennyiségű ózonmolekula bomlik el, mielőtt a klórgyökök a klór-monoxiddal reagálva diklór-monoxidot képeznek. (hu)
- A klór-monoxid kémiai gyök, képlete ClO. Fontos szerepet játszik az ózonréteg pusztulásában. A sztratoszférában a klóratomok az ózonnal reagálva klór-monoxidot és dioxigént képeznek: Cl· + O3 → ClO· + O2 Ez a reakció okozza az ózonréteg fogyását. A reakció tovább is folytatódhat, melynek során a ClO· gyökök reagálnak, például: ClO· + O· → Cl· + O2 ami újratermeli az atomos klórt (klórgyököt). Az ózonbontási reakciót tehát a klóratom katalizálja, mivel végül az változatlanul megmarad. A nettó reakció: O· + O3 → + 2O2 Ez súlyos következménye a klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k) felhasználásának, mivel kis reakciókészségük miatt ezek a vegyületek felkerülnek a sztratoszférába, ahol az ultraibolya sugárzás hatására felbomlanak, és klórgyök keletkezik. Ez utána könnyen klór-monoxidot képez, és a ciklus újraindulhat, amíg két gyök reakciójával nem keletkezik diklór-monoxid, ami megállítja a gyökös reakciót. Mivel az atmoszférában nagyon kicsi a CFC-k koncentrációja, a folyamatot megállító reakció valószínűsége rendkívül kicsi, ami azzal jár, hogy minden egyes gyök sok ezer ózonmolekulát bonthat el. Bár a CFC-k felhasználását rengeteg országban betiltották, e vegyületek 50-500 évig is a légkörben maradnak. Emiatt sok klórgyök keletkezik, és jelentős mennyiségű ózonmolekula bomlik el, mielőtt a klórgyökök a klór-monoxiddal reagálva diklór-monoxidot képeznek. (hu)
|
