| dbo:abstract
|
- A kognáció jogi, genealógiai és antropológiai fogalom. A latin cognatus 'közös származású' szóból ered. Az jelenti, apai és anyai ágon egyaránt. Míg az agnáció az egyenes ági férfi vérrokonságot jelenti, a kognáció a teljes vérrokonságot, beleértve a nőket is. Az ősi társadalmakban, ahol nagy szerepet játszott az öröklés, elsősorban az agnátusi (apai) ágú rokonság volt fontos. A kognátusok csak a régi vérségi, nemzetségi kötelékek fellazulásával örökölhettek. A feudalizmusban az öröklés többnyire ismét csak az agnátusokra korlátozódott, ami az uralkodócsaládokban egészen a 18. századig volt érvényben. Mária Terézia trónra lépése sem ment külön örökösödési törvény elfogadása és háború nélkül. A kognáció a tetszőleges férfi és közös oldaláról vizsgált leszármazási vonalat,vérrokonságot jelentő genealógiai fogalom. A kognáció tagját kognátusnak (en: cognate, cs: kognát) nevezzük.A nőágak közti kognáció leggyakrabban az öröklésnél és a házasságnál, a rokonsági viszonyok vizsgálatánál kapott szerepet,például a birtokperekben vagy a dinasztikus házasságoknál. Az uralkodóházaknál fontos volt a nőágak számon tartása is,hogy dinasztikus házasság esetén el lehessen kerülni a , illetve pápai felmentést lehessen kérni, haközeli rokonok házasságára került sor és az a kánonjog törvényeibe ütközött. Névváltozatok: en: Cognation, la: cognatio, cs: kognaceRövidítések: Tágabb értelemben a kognáció a család összes apai és anyai ágának jelenti. A kognátus-rokonoknak azok minősülnek, akik közül egyik a másiktól közvetlenül (-gyermek) vagy közvetve(-unoka) származik, - ezek - vagy mindketten (például a testvérekstb.) közös származnak - ezek . (hu)
- A kognáció jogi, genealógiai és antropológiai fogalom. A latin cognatus 'közös származású' szóból ered. Az jelenti, apai és anyai ágon egyaránt. Míg az agnáció az egyenes ági férfi vérrokonságot jelenti, a kognáció a teljes vérrokonságot, beleértve a nőket is. Az ősi társadalmakban, ahol nagy szerepet játszott az öröklés, elsősorban az agnátusi (apai) ágú rokonság volt fontos. A kognátusok csak a régi vérségi, nemzetségi kötelékek fellazulásával örökölhettek. A feudalizmusban az öröklés többnyire ismét csak az agnátusokra korlátozódott, ami az uralkodócsaládokban egészen a 18. századig volt érvényben. Mária Terézia trónra lépése sem ment külön örökösödési törvény elfogadása és háború nélkül. A kognáció a tetszőleges férfi és közös oldaláról vizsgált leszármazási vonalat,vérrokonságot jelentő genealógiai fogalom. A kognáció tagját kognátusnak (en: cognate, cs: kognát) nevezzük.A nőágak közti kognáció leggyakrabban az öröklésnél és a házasságnál, a rokonsági viszonyok vizsgálatánál kapott szerepet,például a birtokperekben vagy a dinasztikus házasságoknál. Az uralkodóházaknál fontos volt a nőágak számon tartása is,hogy dinasztikus házasság esetén el lehessen kerülni a , illetve pápai felmentést lehessen kérni, haközeli rokonok házasságára került sor és az a kánonjog törvényeibe ütközött. Névváltozatok: en: Cognation, la: cognatio, cs: kognaceRövidítések: Tágabb értelemben a kognáció a család összes apai és anyai ágának jelenti. A kognátus-rokonoknak azok minősülnek, akik közül egyik a másiktól közvetlenül (-gyermek) vagy közvetve(-unoka) származik, - ezek - vagy mindketten (például a testvérekstb.) közös származnak - ezek . (hu)
|
