Property Value
dbo:abstract
  • Kolozsvár bombázására a második világháborúban 1944. június 2-án került sor a (wd) keretén belül. Az Amerikai Egyesült Államok és Szovjetunió által közösen előkészített hadművelet az év júniusától szeptemberig tartott, és az volt a lényege, hogy a Dél-Olaszországból és Angliából felszálló légi kötelékek nem tértek vissza a támaszpontra, hanem ukrajnai repülőtereken szálltak le, a visszaúton pedig ismét bombázni tudtak. Az úgynevezett „ingabombázás” lehetővé tette a repülőgépek hatékony kihasználását. A hadművelet június 2-án kezdődött Nagyvárad, Kolozsvár, Szolnok, Debrecen, Miskolc, Szeged, Püspökladány és Piski vasúti létesítményeinek bombázásával. Az akció eredményeképpen Magyarország vasúti közlekedése három napra megbénult. 1944. június 2-án 9 órakor Kolozsváron megszólaltak a légvédelmi szirénák. 9 óra 8 perckor a repülőgépek nagy mennyiségű röpcédulát szórtak a városra, majd 9 óra 14 perckor elkezdődött a bombázás. A gépek célpontja a vasútvonal volt, mintegy 5 kilométer hosszúságban, 6-700 méter széles sávban. A város légvédelmét ellátó hat gépágyú, amelyek hatósugara 3500 méter volt, nem voltak képesek a 6-7000 méter magasságban repülő gépeket eltéríteni. Az ötven percig tartó bombázás során a városra több mint ezerkétszáz bomba hullt. A polgármesteri iroda jelentése szerint 459-en vesztették életüket (362 polgári halott, 32 magyar és 65 német katona), a szóbeszéd azonban több ezer áldozatról tudott. 385 épület teljesen megsemmisült, 860 pedig esetleg helyreállítható módon károsodott. Több helyen megsérült a villany- és telefonhálózat is. (hu)
  • Kolozsvár bombázására a második világháborúban 1944. június 2-án került sor a (wd) keretén belül. Az Amerikai Egyesült Államok és Szovjetunió által közösen előkészített hadművelet az év júniusától szeptemberig tartott, és az volt a lényege, hogy a Dél-Olaszországból és Angliából felszálló légi kötelékek nem tértek vissza a támaszpontra, hanem ukrajnai repülőtereken szálltak le, a visszaúton pedig ismét bombázni tudtak. Az úgynevezett „ingabombázás” lehetővé tette a repülőgépek hatékony kihasználását. A hadművelet június 2-án kezdődött Nagyvárad, Kolozsvár, Szolnok, Debrecen, Miskolc, Szeged, Püspökladány és Piski vasúti létesítményeinek bombázásával. Az akció eredményeképpen Magyarország vasúti közlekedése három napra megbénult. 1944. június 2-án 9 órakor Kolozsváron megszólaltak a légvédelmi szirénák. 9 óra 8 perckor a repülőgépek nagy mennyiségű röpcédulát szórtak a városra, majd 9 óra 14 perckor elkezdődött a bombázás. A gépek célpontja a vasútvonal volt, mintegy 5 kilométer hosszúságban, 6-700 méter széles sávban. A város légvédelmét ellátó hat gépágyú, amelyek hatósugara 3500 méter volt, nem voltak képesek a 6-7000 méter magasságban repülő gépeket eltéríteni. Az ötven percig tartó bombázás során a városra több mint ezerkétszáz bomba hullt. A polgármesteri iroda jelentése szerint 459-en vesztették életüket (362 polgári halott, 32 magyar és 65 német katona), a szóbeszéd azonban több ezer áldozatról tudott. 385 épület teljesen megsemmisült, 860 pedig esetleg helyreállítható módon károsodott. Több helyen megsérült a villany- és telefonhálózat is. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 1268562 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 2071 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23137556 (xsd:integer)
prop-hu:ann
  • 2014 (xsd:integer)
prop-hu:aut
  • Asztalos Lajos (hu)
  • Papp Annamária (hu)
  • Asztalos Lajos (hu)
  • Papp Annamária (hu)
prop-hu:isbn
  • 9789737803108 (xsd:decimal)
prop-hu:loc
  • Kolozsvár (hu)
  • Kolozsvár (hu)
prop-hu:red
  • Exit (hu)
  • Exit (hu)
prop-hu:tit
  • 1944 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Kolozsvár bombázása (hu)
  • Kolozsvár bombázása (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of