| prop-hu:összefoglaló
|
- 225 (xsd:integer)
- Kolumbusznak és Beatricének gyermeke születik, Ferdinánd. Kolumbusz találkozik öccsével, Bartolomeóval, akitől megtudja, hogy Bartolomeu Dias elérte Afrika déli csücskét. A királynő audiencián fogadja Kolumbuszt és ígéretet tesz neki, hogy Granada bevétele után minden segítséget megad az utazásához. (hu)
- Khiosz szigete az úti cél. Miután átkelnek a Messinai-szoroson, csaknem lázadás tör ki a hajón a kapitány zsarnoksága és hitszegése miatt. Ám a dupla fizetés reményében mégis folytatják útjukat, a legénység erőltetett menetben dolgozik, cserébe a kapitány két napi pihenőt ígér Khioszon. Khioszban azonban egy arab fűszerkerekedőtől visszautasíthatatlan ajánlatot kap, s azonnal meg kell kezdeni az utat vissza Genovába, mert ha időben leszállítják a rakományt, kétszer annyit ér. A legénység először ismét nemtetszését fejezi ki, de a beígért jutalom csábító. Giovanninak rossz előérzete van, a derült idő ellenére szörnyű vihar készül lecsapni. (hu)
- Kolumbusz tervét Ferdinánd király elutasítja. Bartolomeo támogatókat próbál szerezni az angol és francia udvarnál. Visszamegy a kolostorba a fiához, ahol váratlan szövetségesre talál Pinsón kapitányban. Perez atya levelet küld a királynénak, a királynő pedig ígéretet tesz, hogy a háború befejeztével visszatérnek Kolumbusz tervére, aki máris útnak indul. (hu)
- Hajó túlterheltsége ellenére folytatják útjukat vissza Genovába. Giovanni ellenszegül a kétszínű, pénzéhes kapitánynak, aki ezért fellázítja ellene a legénységet, megkötözteti és leváltja. Egyedül Cristoforo áll mellé, akit egy ideig szintén fogva tartanak. Giovanni a rabság alatt is oktatja a fiút. Azonban ahogy előre látta, lesújt a vihar a hajójukra és zátonyra fut. Giovanni önfeláldozással menti meg a legénységet. Cristoforo megesküszik barátja emlékére, hogy jó tengerész válik belőle. (hu)
- Bár már valamit megpillantanak a horizonton, továbbra sincs szárazföld a láthatáron. A matrózok elégedetlenkednek, vissza akarnak fordulni. Kolumbusz három napot és három éjszakát kér még tőlük, szavát adja, ha addig nem járnak sikerrel, követeléseiknek megfelelően visszafordulnak. A harmadik napon megpillantják a földet és végre partot érnek. Kolumbusz San Salvadornak nevezi el az új földet. Rövidesen bennszülöttekkel is találkoznak, akikkel felveszik a kapcsolatot. Kolumbusz körbejárja a szigeteket, de az idősebb Pinsónt leginkább az arany érdekli. (hu)
- A királyi pár végül áldását adja a felfedezőútra. Kolumbusz Palosból tervez elindulni, de az ottani tengerészek ellenállásába ütközik, akik megtagadják még a királyi rendelkezést is. (hu)
- Kolumbusznak sikerül szerezni három hajót, a Santa Mariát, a Pintát és a Niñát, de kevés az embere. A Pinsón fivérek segítségével – akik csatlakoznak a felfedezőúthoz – azonban sikerül pótolni a legénység hiányzó részét. Kolumbusz a Santa Maria, az idősebb Pinsón fivér a Pinta, míg a fiatalabb a Niña kapitánya lesz. (hu)
- Kolumbuszék útnak indulnak vissza Spanyolországba. Útközben beérik a Pintát, melyet Pinsón megrakott arannyal, Kolumbusz nemtetszését kiváltva, de Pinsón azzal védekezik, hogy kincsek felkutatását is parancsba kapták a királyi pártól. Viharba keverednek és a két hajó elszakad egymástól. Kolumbusz végül kiköt Lisszabonban, ahol Bartolomeu Dias-zal találkozik, majd János király elé járul, így a portugálok is informálódnak a felfedezőútról. Az a hír járja, hogy a Pinta spanyol földön kötött ki. (hu)
- Több mint 100 nap telet el, hogy Kolumbusz elhagyta Palos kikötőjét. Pinsón hajójával elhagyja a többieket és külön úton kezd el járni. Kolumbusz folytatja a kapcsolatépítést a bennszülöttekkel. Úgy hírlik, egy Vakanagari nevű törzsfőnöknél sok arany található, így elindulnak felkeresni. A Santa Maria azonban zátonyra fut. Vakanagari fogadja Kolumbuszt és segít kimenteni a hajó rakományát. Mivel két hajó legénysége nem fér el a Niñán, ezért a legénység fele Kolumbusz parancsára egy kolóniát épít ki. (hu)
- Kolumbuszt majdnem letartóztatja az inkvizíció, csak Perez atya Enrique de Guzmánhoz írt ajánlólevele menti meg. A herceg fogadja Kolumbuszt, de a mórokkal dúló háború miatt csak annyiban tud segíteni, hogy Medinaceli hercegének, Luis de la Cerdának ír egy ajánlólevelet. Medinaceli hercege, aki komoly flottával is rendelkezik, nagy lehetőséget lát Kolumbusz felfedezőútjában – tekintve, hogy az Afrika felé irányuló kereskedelmi útvonalak a portugálok kezében vannak – ezért segít neki Izabella királynő elé járulni. (hu)
- Cristoforo túléli a kalózok támadását, egy kis tengerparti portugál városban Theodore atya ápolja sebeit. Találkozik egy másik hajótöröttel, Robertóval, s együtt indulnak vissza Genovába. Ehhez egy egynapi járóföldre lévő kikötővárosba kell menniük. Útközben Cristoforo egy öregemberrel, Alfonso Richie-vel találkozik, aki egykoron Tengerész Henrik kapitányaként szolgált. A tőle halott történetek beindítják a fantáziáját és Cristoforo úgy dönt, hogy Lisszabonba megy tanulni. (hu)
- Cristoforo Columbus, azaz Kolumbusz Kristóf genovai takácscsalád idősebb fiúgyermeke. Bár apja azt szeretné, ha Genova legjobb takácsává válna, Cristoforót nem érdeklik a szövetek és a rokkák, sokkal inkább a tenger. Minden álma, hogy ismeretlen vizeken hajózzon. Mikor apját megtámadják és neki kell átvennie egy időre a munkát, az apa enged fia elszántságának és engedélyezi, hogy felszálljon arra a hajóra, melyen barátja, Giovanni első tisztként szolgál. (hu)
- A spanyolok elfoglalják Granadát, ezzel a reconquista befejeződik. A királyi pár fogadja Kolumbuszt, a követeléseit azonban túlzónak találják, ezért a tervét elutasítják. Kolumbusz Franciaországba indul tovább, de egy francia sikertől tartva a királynő mégis visszakéreti. (hu)
- A Tengerészeti Akadémián Kolumbusz nem részesül meleg fogadtatásban származása és közemberi rangja miatt. Mikor jelentkezik egy Afrika partjaihoz induló expedícióra, megalázzák és elutasítják. A sértett fiú elhagyja az iskolát. A templomban ima közben megismerkedik egy nemes asszonnyal, Felipával, aki hamar felkelti az érdeklődését, de túl nagy köztük a társadalmi különbség és már Don Pedro Dulmo, az akadémia egyik diákjának jegyese. Felipa javaslatára kitanulmányozza Marco Polo könyveit, amelyet korábban nevetségesnek tartott. Kolumbusz elfogadja az ajánlatot és első tisztként hajóra száll, s észak felé hajózik. (hu)
- Mire Bristolban kiköt a hajó, tengerésztársai már meggyőződtek Kolumbusz rátermettségéről és szakmai tudásáról. A kapitány érdekes dolgokat mesél a vikingekről, az óceán távoli szigeteiről és az ott élő bennszülöttekről. Indulnak tovább a végcél, Izland felé. Izlandon Kolumbusz találkozik Olaffal, egy öreg, viking felmenőkkel rendelkező halásszal, aki viking legendákat mesél Villand földjéről és elmondja, hogy a tengeren egyszer egy madártollas fejdíszt látott lebegni. Ezen felbuzdulva Kolumbusz kihajózik Olaffal és még két helybélivel oda, ahol látta fejdíszt. A ködben megpillantanak valamit úszni a vízen. (hu)
- Kolumbusz végre a királyi pár elé járulhat, terveit azonban később készül ismertetni a mórok elleni hadjáratra való tekintettel. Új támogatókra lel Diego Aranában és testvérében Beatricében, aki rögtön gyengéd érzelmeket kezd el táplálni Kolumbusz iránt, nem viszonzatlanul. Néhány hónap elteltével Kolumbusz ismertetheti terveit a királyi pár előtt, Izabella királynő pedig ígéretet tesz, hogy azokat egy szakértő testülettel vizsgáltatja meg. (hu)
- A tengeri kereskedelmi útvonalak megszerzéséért évek óta háborúban áll egymással Spanyolország és Portugália, ezért a király békét szeretne kötni, János herceg pedig új kereskedelmi utak felfedezésének szükségességét hangsúlyozza. Kolumbusz hajóskapitányok között keres pártolót nyugati utazásához, de teljes elutasítottságban részesül. Felkelti az érdeklődését azonban Luis de Torres zsidó kereskedő ötletét, akivel Genovába mennek az ottani hittárs kereskedőket meggyőzni a nyugati expedíció fontosságáról és támogatást szerezni tőlük. Torres azt szeretné, hogy az inkvizíció üldözöttei, így a zsidók is elmenekülhessenek. A kereskedők azonban egyhangúlag elutasítják a támogatást, Kolumbusz ezért visszautazik Lisszabonba. (hu)
- A rakomány felhordása után végre kifutnak a hajók. A Kanári-szigetek érintésével fordulnak az ismeretlen vizek felé. „Vészjósló” jelek mutatkoznak és a hajóknak egy hínártengeren kell áthaladniuk. A legénység lázadozni kezd, vissza szeretnének fordulni, de Pinsón rendet teremt. Kolumbusz érzi, hogy az Indiák már közel vannak. (hu)
- Lisszabonban, a Tengerészeti Akadémián jórészt csak nemesi származásúak tanulhatnak, külföldiek pedig egyáltalán nem, ezért Cristoforo tanácstalanná válik, amikor a kapuban megállítják. Egy helyi genovaitól kapitányi ajánlatot kap, egy hónapnyi gondolkodási idővel, közben öccsével, Bartolomeóval is összefut, aki térképrajzolással foglalatoskodik a városban. Cristoforo besegít a munkájába, térképeik a Tengerészeti Akadémia figyelmét is felkeltik, s egy megbízást is kapnak tőlük. A térkép elnyeri tetszésüket és Martin atyának köszönhetően Cristoforo felvételt nyer az akadémiára. (hu)
- Tíz év telt el a tragédia óta, Cristoforo immár tapasztalt hajóinas, bejárta a Földközi-tengert, s új vizek, az Atlanti-óceán felé néz. Egy kapitány szolgálatába veszi, s látva magabiztosságát, rögtön első tisztnek nevezi ki Cristoforót. A hajókaravánnal a Gibraltári-szoroson készülnek átkelni, amikor kalózok támadják meg és teljesen elpusztul. (hu)
- A vízen sodródó dolgot megközelítve kiderül, hogy egy csónak, amelyben egy tollas fejdíszű holttest fekszik. Kolumbusz nem tudhatja, hogy egy indián, de azt megállapítja, hogy egy főnök volt, akit teljes harci díszben eresztettek utolsó útjára a temetési szertartás után, testét pedig a hideg észak jól megőrizte. A törzsfőnökön ugyanolyan tolldísz található, amelyet korábban Olaf is látni vélt. Kolumbusznak ez elég bizonyíték Villand létezésére. Izlandon egy válaszlevelet kap Felipától, melyben leírja, hogy Don Pedro már nem a vőlegénye. Kolumbusz visszatérve Lisszabonba azonnal felkeresné, de a családja nem kívánja Felipát egy közemberhez adni. Martin atya közbenjárása azonban találkozhatnak és Kolumbusz megkéri a kezét. (hu)
- Kolumbusz ismerteti tervét a király előtt, s bár János tetszését elnyeri és hajlana a támogatására, a királyi tanács egyöntetű ellenzése nyomán elutasítja. Ezután Don Bartolomeo támogatására sem számíthat, majd levelet kap Porto Santóból, hogy Felipa meghalt. Kolumbusz úgy dönt, hogy Spanyolországban telepedik le. (hu)
- Kolumbuszt meghallgatja a szakértői testület, a megvitatása után azonban arra az álláspontja jutnak, hogy nem járhat sikerrel a terve és az elutasítását javasolják a királyi párnak. A királynő azonban megjegyzi Kolumbusznak, hogy az ország tartalékait felemésztő háború befejeztével személyesen fogja pártfogolni. A levelet is kap, hogy portugál riválisa, Pedro Dulmo expedíciója elbukott. (hu)
- Kolumbusz és Felipa összeházasodnak. Mivel Don Bartolomeo, Felipa bátyja immár a sógora, Kolumbusz arra kéri, járjon közbe, hogy a király előtt is előadhassa elképzeléseit a nyugati irányú ázsiai kereskedelmi utakról. Kiderül, hogy Martin atyát és több más tudóst is foglalkoztat a kérdés. Paolo dal Pozzo Toscanelli szigorúan titkos térképét is megmutatja Kolumbusznak. Mivel Alfonz király öreg és beteg, meg kell várniuk míg fia, János veszi át a trónt. Addig Kolumbusz Porto Santóra utazik Felipával, hogy kidolgozza részletesen elméletét. Közben megszületik gyermekük, Diego. Felipa ettől fogva gyengélkedik, de titkolja férje előtt. Kolumbusz elkészül munkájával és bemutatni készül János királynak, aki időközben átvette a trónt apjától. (hu)
- Kolumbusz és Diego egy kolosban pihennek meg, ahol Kolumbusz Perez és Marchena atyával is megosztja elképzeléseit felfedezőútjáról, ami a szerzetesek érdeklődését is felkelti, és biztatják, hogy Spanyolországban biztosan támogatóra fog lelni. Marchena atya Palosban bemutatja Kolumbuszt Pedro Vasquez hajóskapitánynak, aki felajánlja szakértelmét. Az út finanszírozása azonban még továbbra sincs megoldva, javaslatukra Kolumbusz Medina-Sidonia hercegéhez, Enrique de Guzmánhoz indul támogatást szerezni. Diego a kolostorban marad. (hu)
|
