| dbo:abstract
|
- A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével. A communicatio latin eredetű szó: közzétételt és teljesítést jelent. A communio (közösség) szóból ered. Minden élőlény kommunikál, kivéve néhány, súlyosan sérült állapotot (lásd akinetikus mutizmus, bezártságszindróma). A kommunikáció mai értelemben: információcsere, közlés, tájékoztatás. Itt az információ egy összefoglaló megnevezés a tudásra, az ismeretekre és a tapasztalatokra. A kölcsönös kommunikációban információcseréről beszélhetünk, az egyirányú kommunikációban (lásd tömegkommunikáció) a közlő fél információt közvetít, amire általában a nézők vagy hallgatók egy másik kommunikációs csatornán keresztül válaszolhatnak. Az átvitelen azt is értik, hogy különböző eszközökkel áthidalhatók a távolságok, vagy hogy egy személy gondolatai, elképzelései és véleményei elhagyják a személyt, és egy másik személyhez jutnak el. Ez a kommunikáció mindennapi célú leírása; a pontosabb tudományos leírások számára ezek a metaforák már túl pontatlanok. Eredeti jelentése mellett a kommunikáció szóval más folyamatokat is jelölnek. A kommunikáció technológiai fejlődésével technikai aspektust is nyert. Így jelöli a jelátvitelt, a váltakozó vezérlést, vagy készülékek egyszerű kapcsolatát. Más helyzetekben vállalatok és intézmények léptek be a folyamatba. Így az élőlények mellett gépek, illetve nagyobb szervezeti egységek kommunikációjáról is beszélhetünk, különösen az újságírással és a marketinggel összefüggésben. A kommunikációtudomány egy olyan tudományág, amely a kommunikáció formáival, folyamatával, jelentésével, a beszéddel, és a személyközi- és szervezeti kommunikációval, vagyis specifikus ágaira bontva a következőkkel foglalkozik:
* Tömegkommunikáció
*
* Diskurzuselemzés – (nem azonos a beszélgetéselemzéssel)
* Beszélgetéselemzés – (néhol Konverzációanalízis)
* Lingvisztika, nyelvészet
* Szociolingvisztika
* Kognitív lingvisztika
* Szemiotika
* Pragmatika
* Egyéb kommunikációs ismeretek (pl: beszédírás, retorika, interperszonális kommunikáció stb.) A mindennapokban a kommunikáció magától értetődően működik; túl fáradságos lenne mindig visszakérdezni, hogy jól értettétek-e. Csak akkor figyelünk fel a problémákra, ha félreértések adódnak, vagy ha nem sikerül a kapcsolatfelvétel. A tudomány különféle modellekkel próbálja megérteni és szemléltetni a kommunikációt, annak körülményeit, a sikeres kommunikáció feltételeit, és hogy mire lehet következtetni a modellekből. (hu)
- A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével. A communicatio latin eredetű szó: közzétételt és teljesítést jelent. A communio (közösség) szóból ered. Minden élőlény kommunikál, kivéve néhány, súlyosan sérült állapotot (lásd akinetikus mutizmus, bezártságszindróma). A kommunikáció mai értelemben: információcsere, közlés, tájékoztatás. Itt az információ egy összefoglaló megnevezés a tudásra, az ismeretekre és a tapasztalatokra. A kölcsönös kommunikációban információcseréről beszélhetünk, az egyirányú kommunikációban (lásd tömegkommunikáció) a közlő fél információt közvetít, amire általában a nézők vagy hallgatók egy másik kommunikációs csatornán keresztül válaszolhatnak. Az átvitelen azt is értik, hogy különböző eszközökkel áthidalhatók a távolságok, vagy hogy egy személy gondolatai, elképzelései és véleményei elhagyják a személyt, és egy másik személyhez jutnak el. Ez a kommunikáció mindennapi célú leírása; a pontosabb tudományos leírások számára ezek a metaforák már túl pontatlanok. Eredeti jelentése mellett a kommunikáció szóval más folyamatokat is jelölnek. A kommunikáció technológiai fejlődésével technikai aspektust is nyert. Így jelöli a jelátvitelt, a váltakozó vezérlést, vagy készülékek egyszerű kapcsolatát. Más helyzetekben vállalatok és intézmények léptek be a folyamatba. Így az élőlények mellett gépek, illetve nagyobb szervezeti egységek kommunikációjáról is beszélhetünk, különösen az újságírással és a marketinggel összefüggésben. A kommunikációtudomány egy olyan tudományág, amely a kommunikáció formáival, folyamatával, jelentésével, a beszéddel, és a személyközi- és szervezeti kommunikációval, vagyis specifikus ágaira bontva a következőkkel foglalkozik:
* Tömegkommunikáció
*
* Diskurzuselemzés – (nem azonos a beszélgetéselemzéssel)
* Beszélgetéselemzés – (néhol Konverzációanalízis)
* Lingvisztika, nyelvészet
* Szociolingvisztika
* Kognitív lingvisztika
* Szemiotika
* Pragmatika
* Egyéb kommunikációs ismeretek (pl: beszédírás, retorika, interperszonális kommunikáció stb.) A mindennapokban a kommunikáció magától értetődően működik; túl fáradságos lenne mindig visszakérdezni, hogy jól értettétek-e. Csak akkor figyelünk fel a problémákra, ha félreértések adódnak, vagy ha nem sikerül a kapcsolatfelvétel. A tudomány különféle modellekkel próbálja megérteni és szemléltetni a kommunikációt, annak körülményeit, a sikeres kommunikáció feltételeit, és hogy mire lehet következtetni a modellekből. (hu)
|
