| dbo:abstract
|
- A konvekció, vagy konvekciós áramlás a hőmérséklet és sűrűség különbség miatt kialakuló áramlás. (Hőforrásnál felemelkedik, majd lehűlve visszatér a hőforrás felé.) A legismertebb módja a gravitációs fűtés, amely szivattyú használata nélkül teszi lehetővé a fűtőközeg (általában víz) keringtetését a rendszerben. Mint ismeretes, a víz relatív térfogata +4°C-on a legkisebb, sűrűsége a legnagyobb. Ha melegíteni kezdjük, a sűrűsége csökken, így a melegebb vízréteg felemelkedik és a víz rétegződni kezd. Ha megfelelően nagy átmérővel rendelkező csövekkel vezetjük a pincében lévő fűtőkészülékről (kazán, kályha stb.) a vizet a magasabban elhelyezkedő radiátorokig, akkor a felmelegedő víz a konvekció miatt folyamatos keringésnek indul. A kazántól felmegy a radiátorokba, ott lehűlve egy másik csövön visszatér a fűtőkészülékhez. Maga a radiátoros fűtés is konvekciós áramlást hoz létre az adott helyiségben, mivel a levegő is a hőmérséklet hatására rétegződik. A padló közelében lévő hidegebb levegő a radiátor körül felmelegszik, így ez a felmelegedett légtömeg felfelé kezd áramolni, majd a plafonon tovább haladva folyamatosan elkezd visszahűlni, így a sűrűség ismét növekszik és leszáll a padló közelébe. A folyamatos hőleadás előbb-utóbb egy állandó áramlást alakít ki a radiátor közelében, ami a helyiség jelentős részét körbejárja. Minél nagyobb a hőmérséklet különbség , annál jelentősebb az áramlás értéke Fontosabb konvekciós áramlások a világban: - A Golf-áramlat, amely a felmelegedő óceánok/tengerek hőmérsékleti különbségeit egyenlíti ki. Sajnos a globális felmelegedés ellene hat, mivel a sarkon lévő jégsapkák olvadása édesvízzel hígítja az óceán felső rétegét és mivel a sós víz sűrűbb, az lejjebb kerül, így akár le is állíthatja az egész áramlatot! - Napközben a nap által felmelegített hegyoldalak felszálló légáramlatot hoznak létre, ami szelet idéz elő a környéken. Ennek is hőeloszlató szerepe van. (hu)
- A konvekció, vagy konvekciós áramlás a hőmérséklet és sűrűség különbség miatt kialakuló áramlás. (Hőforrásnál felemelkedik, majd lehűlve visszatér a hőforrás felé.) A legismertebb módja a gravitációs fűtés, amely szivattyú használata nélkül teszi lehetővé a fűtőközeg (általában víz) keringtetését a rendszerben. Mint ismeretes, a víz relatív térfogata +4°C-on a legkisebb, sűrűsége a legnagyobb. Ha melegíteni kezdjük, a sűrűsége csökken, így a melegebb vízréteg felemelkedik és a víz rétegződni kezd. Ha megfelelően nagy átmérővel rendelkező csövekkel vezetjük a pincében lévő fűtőkészülékről (kazán, kályha stb.) a vizet a magasabban elhelyezkedő radiátorokig, akkor a felmelegedő víz a konvekció miatt folyamatos keringésnek indul. A kazántól felmegy a radiátorokba, ott lehűlve egy másik csövön visszatér a fűtőkészülékhez. Maga a radiátoros fűtés is konvekciós áramlást hoz létre az adott helyiségben, mivel a levegő is a hőmérséklet hatására rétegződik. A padló közelében lévő hidegebb levegő a radiátor körül felmelegszik, így ez a felmelegedett légtömeg felfelé kezd áramolni, majd a plafonon tovább haladva folyamatosan elkezd visszahűlni, így a sűrűség ismét növekszik és leszáll a padló közelébe. A folyamatos hőleadás előbb-utóbb egy állandó áramlást alakít ki a radiátor közelében, ami a helyiség jelentős részét körbejárja. Minél nagyobb a hőmérséklet különbség , annál jelentősebb az áramlás értéke Fontosabb konvekciós áramlások a világban: - A Golf-áramlat, amely a felmelegedő óceánok/tengerek hőmérsékleti különbségeit egyenlíti ki. Sajnos a globális felmelegedés ellene hat, mivel a sarkon lévő jégsapkák olvadása édesvízzel hígítja az óceán felső rétegét és mivel a sós víz sűrűbb, az lejjebb kerül, így akár le is állíthatja az egész áramlatot! - Napközben a nap által felmelegített hegyoldalak felszálló légáramlatot hoznak létre, ami szelet idéz elő a környéken. Ennek is hőeloszlató szerepe van. (hu)
|
