dbo:abstract
|
- A konvenciós pénzláb (németül: Konventionsfuß) a húszforintos pénzláb neve volt, miután egy 1753. november 21-én, Ausztria és Bajorország között kelt egyezmény az utóbbi területére is kiterjesztette a pénzláb hatályát. Az egyezmény 1754-ben lépett életbe. Ausztria 1750-ben vezette be a húszforintos pénzlábat, melynek értelmében egy kölni márka (értéke ingadozott, 1821-től 233,856 gramm) színezüstből 10 tallért (1 tallér = 2 forint) vertek. Ezután az érmék – a garasig bezárólag – eszerint a pénzláb szerint készültek.
* 1 = 4 pfennig
* 1 konvenciós forint = 60 konvenciós krajcár = 240 pfennig
* 1 konvenciós tallér = 2 konvenciós forint = 120 konvenciós krajcár = 480 pfennig
* 1 kölni márka színezüst = 10 konvenciós tallér = 20 konvenciós forint = 1200 konvenciós krajcár = 4800 pfennig. Annak érdekében, hogy a pénzláb hatályát minél nagyobb területre kiterjesszék, 1753 szeptemberében Ausztria egyezményt (konvenció) kötött Bajorországgal, melyről később magát a pénzlábat és az aszerint vert tallérokat is elnevezték. A Dél-Németországban forgó aprópénzek aránytalan átszámítása miatt egy évvel később Bajorország magasabb tallérértékre tért át: eszerint egy konvenciós tallér 120 helyett 144 krajcárral volt egyenlő.
* 1 dél-német forint = 60 dél-német krajcár
* 1 konvenciós tallér = 2,4 dél-német forint = 144 dél-német krajcár
* 1 kölni márka színezüst = 10 konvenciós tallér = 24 dél-német forint = 1440 dél-német krajcár. A konvenciós pénzláb ebben a módosított (valójában 24 forintos) formában terjedt el Nyugat- és Dél-Németországban, valamint néhány közép- és észak-német Münzstandban (hu)
- A konvenciós pénzláb (németül: Konventionsfuß) a húszforintos pénzláb neve volt, miután egy 1753. november 21-én, Ausztria és Bajorország között kelt egyezmény az utóbbi területére is kiterjesztette a pénzláb hatályát. Az egyezmény 1754-ben lépett életbe. Ausztria 1750-ben vezette be a húszforintos pénzlábat, melynek értelmében egy kölni márka (értéke ingadozott, 1821-től 233,856 gramm) színezüstből 10 tallért (1 tallér = 2 forint) vertek. Ezután az érmék – a garasig bezárólag – eszerint a pénzláb szerint készültek.
* 1 = 4 pfennig
* 1 konvenciós forint = 60 konvenciós krajcár = 240 pfennig
* 1 konvenciós tallér = 2 konvenciós forint = 120 konvenciós krajcár = 480 pfennig
* 1 kölni márka színezüst = 10 konvenciós tallér = 20 konvenciós forint = 1200 konvenciós krajcár = 4800 pfennig. Annak érdekében, hogy a pénzláb hatályát minél nagyobb területre kiterjesszék, 1753 szeptemberében Ausztria egyezményt (konvenció) kötött Bajorországgal, melyről később magát a pénzlábat és az aszerint vert tallérokat is elnevezték. A Dél-Németországban forgó aprópénzek aránytalan átszámítása miatt egy évvel később Bajorország magasabb tallérértékre tért át: eszerint egy konvenciós tallér 120 helyett 144 krajcárral volt egyenlő.
* 1 dél-német forint = 60 dél-német krajcár
* 1 konvenciós tallér = 2,4 dél-német forint = 144 dél-német krajcár
* 1 kölni márka színezüst = 10 konvenciós tallér = 24 dél-német forint = 1440 dél-német krajcár. A konvenciós pénzláb ebben a módosított (valójában 24 forintos) formában terjedt el Nyugat- és Dél-Németországban, valamint néhány közép- és észak-német Münzstandban (hu)
|