| dbo:abstract
|
- Az egyszerű mondat szintaxisában a kopula olyan nyelvi elem, amely az alanyt azzal a névszóval köti össze, amellyel együtt a mondat állítmányát képezi. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy az indoeurópai nyelvek, a kopula segédige, és magyar grammatikákban névszói-igeinek nevezett összetett állítmányt alkot. Kopulatív igének megfelelő igenévvel a névszó magyar grammatikák szerint összetett mondatrészt képez, pl. Jó érzés első lenni, Első lévén jutalmat kapott. Összetett mondatban az állítmány névszói részét a magyarban állítmányi mellékmondat fejtheti ki, pl. Kati volt az, akiben legjobban megbíztam, egyéb nyelvekben pedig helyettesítheti: (franciául) L’essentiel est que le client soit satisfait ’A lényeg az, hogy az ügyfél elégedett legyen’. Egyes szerzők kiterjesztik a kopulatív ige fogalmát a létigére abban az esetben is, amikor az alanyt határozóhoz köti. Például Dubois 2002 szerint a (franciául) Pierre était à la maison ’Pierre otthon volt’ mondatban az ige ugyanúgy kopula, mint a Pierre est heureux ’Pierre boldog’ és a Pierre sera un ingénieur ’Pierre mérnök lesz’ mondatokban. Eastwood 1994-nek ugyanaz a véleménye az angol be igéről: The conference is every year ’A konferenciát minden évben megtartják’ (szó szerint ’A konferencia van minden évben’), The hotel was quiet ’A szálloda csendes volt’. Azon nyelvészek szemléletében, akik nem osztják ezt a véleményt, a létige akkor kopula, ha nincs lexikai jelentése, viszont ha van ilyen jelentése, például létezik, él, tartózkodik, történik, akkor magában képez igei állítmányt: (magyarul) A házban sok gyerek van, (franciául) Il est à la campagne ’Falun van’, (angolul) The conference is every year. Egyes nyelvekben, mint az újlatin nyelvek a kopulatív ige általában kötelező, bár egyes esetekben inkább mellőzik, de akkor is ki lehet tenni. Más nyelvekben, mint a magyar, bizonyos esetekben kötelező mellőzni, megint másokban pedig más kopula értékű szóval helyettesíthető, például névmással, mint az arab nyelvben. Olyan nyelvek is vannak, amelyekben a kopula nem ige, hanem egy szócska (pl. a japánban), vagy toldalék (pl. a török nyelvben). (hu)
- Az egyszerű mondat szintaxisában a kopula olyan nyelvi elem, amely az alanyt azzal a névszóval köti össze, amellyel együtt a mondat állítmányát képezi. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy az indoeurópai nyelvek, a kopula segédige, és magyar grammatikákban névszói-igeinek nevezett összetett állítmányt alkot. Kopulatív igének megfelelő igenévvel a névszó magyar grammatikák szerint összetett mondatrészt képez, pl. Jó érzés első lenni, Első lévén jutalmat kapott. Összetett mondatban az állítmány névszói részét a magyarban állítmányi mellékmondat fejtheti ki, pl. Kati volt az, akiben legjobban megbíztam, egyéb nyelvekben pedig helyettesítheti: (franciául) L’essentiel est que le client soit satisfait ’A lényeg az, hogy az ügyfél elégedett legyen’. Egyes szerzők kiterjesztik a kopulatív ige fogalmát a létigére abban az esetben is, amikor az alanyt határozóhoz köti. Például Dubois 2002 szerint a (franciául) Pierre était à la maison ’Pierre otthon volt’ mondatban az ige ugyanúgy kopula, mint a Pierre est heureux ’Pierre boldog’ és a Pierre sera un ingénieur ’Pierre mérnök lesz’ mondatokban. Eastwood 1994-nek ugyanaz a véleménye az angol be igéről: The conference is every year ’A konferenciát minden évben megtartják’ (szó szerint ’A konferencia van minden évben’), The hotel was quiet ’A szálloda csendes volt’. Azon nyelvészek szemléletében, akik nem osztják ezt a véleményt, a létige akkor kopula, ha nincs lexikai jelentése, viszont ha van ilyen jelentése, például létezik, él, tartózkodik, történik, akkor magában képez igei állítmányt: (magyarul) A házban sok gyerek van, (franciául) Il est à la campagne ’Falun van’, (angolul) The conference is every year. Egyes nyelvekben, mint az újlatin nyelvek a kopulatív ige általában kötelező, bár egyes esetekben inkább mellőzik, de akkor is ki lehet tenni. Más nyelvekben, mint a magyar, bizonyos esetekben kötelező mellőzni, megint másokban pedig más kopula értékű szóval helyettesíthető, például névmással, mint az arab nyelvben. Olyan nyelvek is vannak, amelyekben a kopula nem ige, hanem egy szócska (pl. a japánban), vagy toldalék (pl. a török nyelvben). (hu)
|
