| dbo:abstract
|
- A kora a hárfához hasonló felépítésű nyugat-afrikai pengetős hangszer. A kora valószínüleg Guinea-Bissauból, Gambiaból, illetve Szenegálból származhat. Talán már a 15. században is létezett. Ma egész Nyugat-Afrikában ismert. Formáját tekintve lanthoz, nyárslanthoz hasonlít. Egy nagy, kecskebőrrel dobszerűen bevont félbevágott tökhéjból készült hangszerteste van, e fölé vannak kifeszítve húrok, összesen 21 db, de nem egymás mellett, hanem egymás fölött, a tetőre merőleges síkban helyezkednek el, fogazott húrlábon. A hangszer nyaka itt nem fogólapként funkcionál, csak a húrok másik végét rögzíti. A hangszert a hárfának megfelelően, de szembefordított helyzetben pengetik. A húrjai, melyek antilopbőrből, újabban készülhetnek, diatonikusan hangolhatóak. A koraisták általában mandinka vándorzenészek, Mali, Guinea, Szenegál és Gambia területén fordulnak elő. A hangszer szerepel a szenegáli himnusz címében. (hu)
- A kora a hárfához hasonló felépítésű nyugat-afrikai pengetős hangszer. A kora valószínüleg Guinea-Bissauból, Gambiaból, illetve Szenegálból származhat. Talán már a 15. században is létezett. Ma egész Nyugat-Afrikában ismert. Formáját tekintve lanthoz, nyárslanthoz hasonlít. Egy nagy, kecskebőrrel dobszerűen bevont félbevágott tökhéjból készült hangszerteste van, e fölé vannak kifeszítve húrok, összesen 21 db, de nem egymás mellett, hanem egymás fölött, a tetőre merőleges síkban helyezkednek el, fogazott húrlábon. A hangszer nyaka itt nem fogólapként funkcionál, csak a húrok másik végét rögzíti. A hangszert a hárfának megfelelően, de szembefordított helyzetben pengetik. A húrjai, melyek antilopbőrből, újabban készülhetnek, diatonikusan hangolhatóak. A koraisták általában mandinka vándorzenészek, Mali, Guinea, Szenegál és Gambia területén fordulnak elő. A hangszer szerepel a szenegáli himnusz címében. (hu)
|
