| dbo:abstract
|
- Korea történelmének kezdeti időszaka a legendák homályába vész. A Koreai-félszigetet már 700 000 évvel ezelőtt lakta az ősember. Az első régészeti korszakok, a Csulmun (Julmun)- és Mumun-kor, az i. e. 6000 körül kezdődő neolitikum, a bronzkor i. e. 800-tól és a vaskor i. e. 400-tól számított időszaka alapján lehet csoportosítani a korabeli eseményeket. A legenda szerint Tangun vanggom (Dangun Wanggeom) volt az első uralkodó, aki i. e. 2333-ban megalapította Kodzsoszon (Gojoseon)t, az első királyságot a térségben. A tényleges megalakulást a történészek az i. e. 12. századra teszik, amikor is (koreaiul Kidzsa (Gija)), egy kínai származású nemes, saját dinasztiát alapított, és királyságát Ó-Csoszon (Joseon)nak (vagy más néven Kidzsa Csoszon (Gija Joseon)nak) nevezte el. Az i. e. 2. században, által vezetett lázadás során kikiáltották Üman Csoszon (Wiman Joseon)t, ami után az ország területe jelentősen gyarapodni kezdett. Az i. e. 108-ban a kínaiakkal szemben elvesztett háború rövid ideig tartó idegen megszállást is eredményezett. Folyamatos belharcok jellemezték a területet, számos kisebb állam versengett és háborúzott egymással a hatalomért. Az i. e. 1. században a legerősebbek fennmaradásával kezdődött a (i. e. 57–i. sz. 668), amikor is északon Kogurjo (Goguryeo) (i. e. 37 – i. sz. 668), délnyugaton Pekcse (Baekje) (i. e. 18 – i. sz. 660), délkeleten pedig Silla (i. e. 57 – i. sz. 935) terjesztette ki befolyását. Silla – miután a Tang-dinasztiával szövetkezve elfoglalta a szomszédos királyságokat – i. sz. 668-as egyesítése és Palhe (Balhae) megalakulása a legészakibb részeken megnyitotta az „észak-déli államok korszakát” (698–926). A 9. század végén az három utódállamra oszlott fel (Silla, és ), ezt nevezik a „kései három királyság korszakának” (892–936), közben Palhe (Balhae) elesett egy kitaj invázió miatt. A megosztottság végét a Thebong (Taebong)ból kiinduló, által végrehajtott egyesítés jelentette, a rivális államok elfoglalásával és az ellenséges népek visszaszorításával. Ennek során újra létrejött az egységes Korea, Korjo (Goryeo) néven (918–1392). Korjo (Goryeo) idején több mint száz évig katonai diktatúrák váltották egymást. tábornok az 1388-as puccs után kezébe vette a hatalmat, és 1392-ben kikiáltotta Csoszon (Joseon)t, amely virágkorát a Nagy Szedzsong (Sejong) (1397–1450) király által bevezetett társadalmi-gazdasági reformok idején élte. Hatalmas zűrzavart okoztak az északi rablótámadások, amit csak tovább fokozott a mongol megszállás (1231–től) és a hűbéri területté válás. 1592-ben kirobbant a japánokkal vívott, hatalmas károkat okozó, véres . Az újkorban a gyarmatosítás, az inváziók, a gazdasági kizsákmányolás és a világtól való teljes elszigeteltség nehezítették a fejlődést. Az ország sorsát a 19. század végén a Koreai Császárság kikiáltása, az ezt követő japán megszállás a 20. század elejétől egészen a második világháború végéig (1910–1945) és az ideiglenes kormány (1919–1945) felállítása, illetve külpolitikailag az első kínai–japán (1894–1895) és az orosz–japán háború (1904–1905) alapvetően meghatározta. A nagyhatalmak a háború után a 38. szélességi foknál ideiglenesen két megszállási övezetre osztották a félszigetet (1948), északon szovjet fennhatósággal (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság; KNDK), délen amerikai befolyással (Koreai Köztársaság). A hidegháború részeként kirobbanó koreai háború (1950–1953) nem tudta megváltoztatni az erőviszonyokat. Több sikertelen újraegyesítési tárgyalás és kísérlet után a háború hivatalosan még sokáig nem zárult le, hiszen a felek fegyverszünetet kötöttek (ezt az északi fél 2013 tavaszán felmondta), békét nem. Emiatt a koreaiak két országa között ma is igen feszült kapcsolat alakult ki. (hu)
- Korea történelmének kezdeti időszaka a legendák homályába vész. A Koreai-félszigetet már 700 000 évvel ezelőtt lakta az ősember. Az első régészeti korszakok, a Csulmun (Julmun)- és Mumun-kor, az i. e. 6000 körül kezdődő neolitikum, a bronzkor i. e. 800-tól és a vaskor i. e. 400-tól számított időszaka alapján lehet csoportosítani a korabeli eseményeket. A legenda szerint Tangun vanggom (Dangun Wanggeom) volt az első uralkodó, aki i. e. 2333-ban megalapította Kodzsoszon (Gojoseon)t, az első királyságot a térségben. A tényleges megalakulást a történészek az i. e. 12. századra teszik, amikor is (koreaiul Kidzsa (Gija)), egy kínai származású nemes, saját dinasztiát alapított, és királyságát Ó-Csoszon (Joseon)nak (vagy más néven Kidzsa Csoszon (Gija Joseon)nak) nevezte el. Az i. e. 2. században, által vezetett lázadás során kikiáltották Üman Csoszon (Wiman Joseon)t, ami után az ország területe jelentősen gyarapodni kezdett. Az i. e. 108-ban a kínaiakkal szemben elvesztett háború rövid ideig tartó idegen megszállást is eredményezett. Folyamatos belharcok jellemezték a területet, számos kisebb állam versengett és háborúzott egymással a hatalomért. Az i. e. 1. században a legerősebbek fennmaradásával kezdődött a (i. e. 57–i. sz. 668), amikor is északon Kogurjo (Goguryeo) (i. e. 37 – i. sz. 668), délnyugaton Pekcse (Baekje) (i. e. 18 – i. sz. 660), délkeleten pedig Silla (i. e. 57 – i. sz. 935) terjesztette ki befolyását. Silla – miután a Tang-dinasztiával szövetkezve elfoglalta a szomszédos királyságokat – i. sz. 668-as egyesítése és Palhe (Balhae) megalakulása a legészakibb részeken megnyitotta az „észak-déli államok korszakát” (698–926). A 9. század végén az három utódállamra oszlott fel (Silla, és ), ezt nevezik a „kései három királyság korszakának” (892–936), közben Palhe (Balhae) elesett egy kitaj invázió miatt. A megosztottság végét a Thebong (Taebong)ból kiinduló, által végrehajtott egyesítés jelentette, a rivális államok elfoglalásával és az ellenséges népek visszaszorításával. Ennek során újra létrejött az egységes Korea, Korjo (Goryeo) néven (918–1392). Korjo (Goryeo) idején több mint száz évig katonai diktatúrák váltották egymást. tábornok az 1388-as puccs után kezébe vette a hatalmat, és 1392-ben kikiáltotta Csoszon (Joseon)t, amely virágkorát a Nagy Szedzsong (Sejong) (1397–1450) király által bevezetett társadalmi-gazdasági reformok idején élte. Hatalmas zűrzavart okoztak az északi rablótámadások, amit csak tovább fokozott a mongol megszállás (1231–től) és a hűbéri területté válás. 1592-ben kirobbant a japánokkal vívott, hatalmas károkat okozó, véres . Az újkorban a gyarmatosítás, az inváziók, a gazdasági kizsákmányolás és a világtól való teljes elszigeteltség nehezítették a fejlődést. Az ország sorsát a 19. század végén a Koreai Császárság kikiáltása, az ezt követő japán megszállás a 20. század elejétől egészen a második világháború végéig (1910–1945) és az ideiglenes kormány (1919–1945) felállítása, illetve külpolitikailag az első kínai–japán (1894–1895) és az orosz–japán háború (1904–1905) alapvetően meghatározta. A nagyhatalmak a háború után a 38. szélességi foknál ideiglenesen két megszállási övezetre osztották a félszigetet (1948), északon szovjet fennhatósággal (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság; KNDK), délen amerikai befolyással (Koreai Köztársaság). A hidegháború részeként kirobbanó koreai háború (1950–1953) nem tudta megváltoztatni az erőviszonyokat. Több sikertelen újraegyesítési tárgyalás és kísérlet után a háború hivatalosan még sokáig nem zárult le, hiszen a felek fegyverszünetet kötöttek (ezt az északi fél 2013 tavaszán felmondta), békét nem. Emiatt a koreaiak két országa között ma is igen feszült kapcsolat alakult ki. (hu)
|
| prop-hu:author
|
- dbpedia-hu:Csoma_Mózes
- Lee Ki-baik (hu)
- Barnes, Gina L. (hu)
- Connor, Mary E. (hu)
- Eckert, Carter J. (hu)
- Faludi, Péter (hu)
- Hoare, James; Pares, Susan (hu)
- Hwang, Kyung-moon (hu)
- Lee Hyun-hee; Park Sung-soo; Yoon Nae-hyun (hu)
- Nelson, Sarah M. (hu)
- Pratt, Keith (hu)
- Seth, Michael J. (hu)
- Sin, Hyong-sik (hu)
- Stark, Miriam T. (hu)
- Turnbull, Stephen (hu)
- Yu Chai-Shin (hu)
|
| prop-hu:title
|
- Everlasting Flower: A History of Korea (hu)
- Az emberiség krónikája (hu)
- A Concise History of Korea (hu)
- A History of Korea, An Episodic Narrative (hu)
- A brief history of Korea (hu)
- A new history of Korea (hu)
- Archaeology Of Asia (hu)
- Korea through the Ages, Vol 1 Ancient (hu)
- Korea through the Ages, Vol 2 Modern (hu)
- Korea története I. (hu)
- Korea története II. (hu)
- Korea, Old and New: A History (hu)
- Korea: an introduction (hu)
- Koreai csaták és harcosok (hu)
- New History of Korea (hu)
- Samurai Invasion: Japan's Korean War 1592–98 (hu)
- The Koreas, A global studies handbook (hu)
- The New History of Korean Civilization (hu)
- The Samurai Sourcebook (hu)
- The archaeology of Korea (hu)
- State Formation in Korea: Historical and Archaeological Perspectives (hu)
- Everlasting Flower: A History of Korea (hu)
- Az emberiség krónikája (hu)
- A Concise History of Korea (hu)
- A History of Korea, An Episodic Narrative (hu)
- A brief history of Korea (hu)
- A new history of Korea (hu)
- Archaeology Of Asia (hu)
- Korea through the Ages, Vol 1 Ancient (hu)
- Korea through the Ages, Vol 2 Modern (hu)
- Korea története I. (hu)
- Korea története II. (hu)
- Korea, Old and New: A History (hu)
- Korea: an introduction (hu)
- Koreai csaták és harcosok (hu)
- New History of Korea (hu)
- Samurai Invasion: Japan's Korean War 1592–98 (hu)
- The Koreas, A global studies handbook (hu)
- The New History of Korean Civilization (hu)
- The Samurai Sourcebook (hu)
- The archaeology of Korea (hu)
- State Formation in Korea: Historical and Archaeological Perspectives (hu)
|
