| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A korlátlan tengeralattjáró-háború a tengeri hadviselés – azon belül is a tengeralattjáró-háború – egy olyan módja, melynek során a hadviselő fél a tengeralattjárói tevékenységét nem korlátozza a nemzetközi jogban foglalt zsákmányjog előírásainak megfelelően és azok előzetes figyelmeztetés nélküli támadást hajtanak végre kereskedelmi hajók ellen. A célja egy ország gazdaságának döntő módon való meggyengítése (Nagy-Britannia, Japán) vagy egy hadszíntérre irányuló ellenséges utánpótlás meghiúsítása, mint pl. Norvégia és Észak-Afrika esetében. Az első világháborúban a központi hatalmak közül Németország és Ausztria-Magyarország, míg a második világháborúban a tengelyhatalmak részéről Németország és Olaszország, illetve a szövetségesek részéről Nagy-Britannia (a Skagerrakban majd a Földközi-tengeren) a Szovjetunió (a Balti-tengeren) és az Egyesült Államok (a csendes-óceáni térségben) folytatott korlátlan tengeralattjáró-háborút. A kifejezés (németül: uneingeschränkter U-Boot-Krieg) az első világháború idején vált ismertté, mikor Németország és Ausztria-Magyarország 1917-ben korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdetett az antanthatalmak – és a velük kereskedelmi kapcsolatot létesítő hajóforgalom – ellen. Az általánosan elterjedt értelmezés már az 1915. februárja és májusa közötti brit vizeken folytatott német tengeralattjáró-hadjáratot is korlátlan tengeralattjáró-háborúnak tekinti, bár azt a semleges hajók veszélyeztetettségét is tartalmazó kihirdetése után még a megkezdése előtt módosították úgy, hogy a bizonyíthatóan semleges államokhoz tartozó hajókat megkímélték. A teljes hajóforgalom felszámolását célul kitűző német flottavezetés szemében ezért nem számított korlátlannak. Az első világháborús német korlátlan tengeralattjáró-háborúval kapcsolatban általánosan elterjedt tévhit, hogy ez okozta volna az Egyesült Államok hadba lépését az antant oldalán. Ehhez még az 1917-es hadjárat megindítása sem szolgáltatott kellő okot. Az amerikaiak hadba lépése valójában gazdasági kényszer volt, mivel nem hagyhatták, hogy az irányukba eladósodó Nagy-Britannia és Franciaország vereséget szenvedjen. A német tengeralattjáró-hadjárat mindössze az egyik ürügyül szolgált ehhez a lépéshez. A korlátlan tengeralattjáró-háborút folytató országokról elmondható, hogy Németország és Ausztria-Magyarország tengeralattjárósai a szigorú utasítások mellett is a lehetőségekhez képest rendszerint törekedtek az emberéleteket megkímélve fellépni és gyakran továbbra is a zsákmányjog szerint eljárni (spórolva ezzel a nagy értékű torpedókat is), ellenben a szovjetek balti-tengeri tevékenysége a civil menekülteket is célpontnak tekintette, az Egyesült Államok Japán elleni korlátlan tengeralattjáró-háborújára pedig az embertelen brutalitás volt jellemző, ami nem egy esetben a hajótöröttek lemészárlásával járt együtt. A szócikk a korlátlan tengeralattjáró-háborúval, mint hadviselési móddal foglalkozik, annak alkalmazási idejét és területét ismerteti, továbbá az alkalmazásából fakadó diplomáciai bonyodalmakra és a megítélését illetve menetét befolyásoló események ismertetésére koncentrál. Emiatt az első világháborús események nagyobb teret kapnak benne, míg konkrét hadműveletek csak érintőlegesen kerülnek megemlítésre. Információkkal ezekkel kapcsolatban a vonatkozó szócikkek (pl. Atlanti csata (első világháború)) szolgálnak. Lásd lent a „Kapcsolódó szócikkek” részt. (hu)
- A korlátlan tengeralattjáró-háború a tengeri hadviselés – azon belül is a tengeralattjáró-háború – egy olyan módja, melynek során a hadviselő fél a tengeralattjárói tevékenységét nem korlátozza a nemzetközi jogban foglalt zsákmányjog előírásainak megfelelően és azok előzetes figyelmeztetés nélküli támadást hajtanak végre kereskedelmi hajók ellen. A célja egy ország gazdaságának döntő módon való meggyengítése (Nagy-Britannia, Japán) vagy egy hadszíntérre irányuló ellenséges utánpótlás meghiúsítása, mint pl. Norvégia és Észak-Afrika esetében. Az első világháborúban a központi hatalmak közül Németország és Ausztria-Magyarország, míg a második világháborúban a tengelyhatalmak részéről Németország és Olaszország, illetve a szövetségesek részéről Nagy-Britannia (a Skagerrakban majd a Földközi-tengeren) a Szovjetunió (a Balti-tengeren) és az Egyesült Államok (a csendes-óceáni térségben) folytatott korlátlan tengeralattjáró-háborút. A kifejezés (németül: uneingeschränkter U-Boot-Krieg) az első világháború idején vált ismertté, mikor Németország és Ausztria-Magyarország 1917-ben korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdetett az antanthatalmak – és a velük kereskedelmi kapcsolatot létesítő hajóforgalom – ellen. Az általánosan elterjedt értelmezés már az 1915. februárja és májusa közötti brit vizeken folytatott német tengeralattjáró-hadjáratot is korlátlan tengeralattjáró-háborúnak tekinti, bár azt a semleges hajók veszélyeztetettségét is tartalmazó kihirdetése után még a megkezdése előtt módosították úgy, hogy a bizonyíthatóan semleges államokhoz tartozó hajókat megkímélték. A teljes hajóforgalom felszámolását célul kitűző német flottavezetés szemében ezért nem számított korlátlannak. Az első világháborús német korlátlan tengeralattjáró-háborúval kapcsolatban általánosan elterjedt tévhit, hogy ez okozta volna az Egyesült Államok hadba lépését az antant oldalán. Ehhez még az 1917-es hadjárat megindítása sem szolgáltatott kellő okot. Az amerikaiak hadba lépése valójában gazdasági kényszer volt, mivel nem hagyhatták, hogy az irányukba eladósodó Nagy-Britannia és Franciaország vereséget szenvedjen. A német tengeralattjáró-hadjárat mindössze az egyik ürügyül szolgált ehhez a lépéshez. A korlátlan tengeralattjáró-háborút folytató országokról elmondható, hogy Németország és Ausztria-Magyarország tengeralattjárósai a szigorú utasítások mellett is a lehetőségekhez képest rendszerint törekedtek az emberéleteket megkímélve fellépni és gyakran továbbra is a zsákmányjog szerint eljárni (spórolva ezzel a nagy értékű torpedókat is), ellenben a szovjetek balti-tengeri tevékenysége a civil menekülteket is célpontnak tekintette, az Egyesült Államok Japán elleni korlátlan tengeralattjáró-háborújára pedig az embertelen brutalitás volt jellemző, ami nem egy esetben a hajótöröttek lemészárlásával járt együtt. A szócikk a korlátlan tengeralattjáró-háborúval, mint hadviselési móddal foglalkozik, annak alkalmazási idejét és területét ismerteti, továbbá az alkalmazásából fakadó diplomáciai bonyodalmakra és a megítélését illetve menetét befolyásoló események ismertetésére koncentrál. Emiatt az első világháborús események nagyobb teret kapnak benne, míg konkrét hadműveletek csak érintőlegesen kerülnek megemlítésre. Információkkal ezekkel kapcsolatban a vonatkozó szócikkek (pl. Atlanti csata (első világháború)) szolgálnak. Lásd lent a „Kapcsolódó szócikkek” részt. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 81445 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:first
|
- Carl (hu)
- Joachim (hu)
- Reinhard (hu)
- Duncan (hu)
- Adolf (hu)
- Innes (hu)
- James J. (hu)
- Carl (hu)
- Joachim (hu)
- Reinhard (hu)
- Duncan (hu)
- Adolf (hu)
- Innes (hu)
- James J. (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 0 (xsd:integer)
- 3 (xsd:integer)
- 978 (xsd:integer)
|
| prop-hu:last
|
- Busuttil (hu)
- Scheurer (hu)
- McCartney (hu)
- Scheer (hu)
- Schröder (hu)
- Redford (hu)
- Hollweg (hu)
- Busuttil (hu)
- Scheurer (hu)
- McCartney (hu)
- Scheer (hu)
- Schröder (hu)
- Redford (hu)
- Hollweg (hu)
|
| prop-hu:location
|
- Berlin (hu)
- Bonn (hu)
- Oxford (hu)
- London, New York (hu)
- London, New York, Toronto, Melbourne (hu)
- Berlin (hu)
- Bonn (hu)
- Oxford (hu)
- London, New York (hu)
- London, New York, Toronto, Melbourne (hu)
|
| prop-hu:others
|
- . (hu)
- Eine Denkschrift Unter Benutzung amtlichen Materials (hu)
- . (hu)
- Eine Denkschrift Unter Benutzung amtlichen Materials (hu)
|
| prop-hu:publisher
|
- Osprey Publishing (hu)
- Clarendon Press (hu)
- Julius Springer (hu)
- Bernard und Graefe (hu)
- Cassell and Company, ltd. (hu)
- Verlag Ullstein & Co (hu)
- Osprey Publishing (hu)
- Clarendon Press (hu)
- Julius Springer (hu)
- Bernard und Graefe (hu)
- Cassell and Company, ltd. (hu)
- Verlag Ullstein & Co (hu)
|
| prop-hu:title
|
- The Submarine: A Cultural History from the Great War to Nuclear Combat (hu)
- Bewaffnete Handelsschiffe im Weltkriege (hu)
- British Submarines 1939-45 (hu)
- Germany’s High Sea Fleet in the World War (hu)
- Naval Weapons Systems and the Contemporary Law of War (hu)
- Unser Recht auf den U-Boot-Krieg (hu)
- Die U-Boote des Kaisers. Die Geschichte des deutschen U-Boot-Krieges gegen Großbritannien im Ersten Weltkrieg (hu)
- The Submarine: A Cultural History from the Great War to Nuclear Combat (hu)
- Bewaffnete Handelsschiffe im Weltkriege (hu)
- British Submarines 1939-45 (hu)
- Germany’s High Sea Fleet in the World War (hu)
- Naval Weapons Systems and the Contemporary Law of War (hu)
- Unser Recht auf den U-Boot-Krieg (hu)
- Die U-Boote des Kaisers. Die Geschichte des deutschen U-Boot-Krieges gegen Großbritannien im Ersten Weltkrieg (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1917 (xsd:integer)
- 1919 (xsd:integer)
- 1920 (xsd:integer)
- 1998 (xsd:integer)
- 2003 (xsd:integer)
- 2006 (xsd:integer)
- 2015 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Korlátlan tengeralattjáró-háború (hu)
- Korlátlan tengeralattjáró-háború (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
