| dbo:abstract
|
- A kospeciáció egyfajta koevolúció, melyben egy faj speciációját egy másik faj diktálja. Ezt a folyamatot leggyakrabban gazda-parazita kapcsolatokon vizsgálják. Ha ugyanazon gazdafaj két egyede egymáshoz fizikailag közel kerül, akkor az egyazon fajhoz tartozó paraziták mindkét gazdaegyedről képesek átmenni a másik egyedre, és ott párosodni a másik gazda parazitáival. Ha azonban speciációs esemény áll elő a gazdafajnál, akkor a paraziták nem lesznek képesek átjárni két gazdaegyed között, mivel a két új gazdafaj már nem párosodik, így nem is kerülnek egymáshoz közel. Ha a speciáció eseménye földrajzi szétválasztás miatt következik be, nagyon valószínűtlen az, hogy két gazda akármilyen interakcióba lépjen egymással. A gazdaszervezetek közelségének hiánya végül megakadályozza a parazitapopulációk interakcióját és párosodását. Ez végül a parazitán belüli speciácóhoz vezethet. Fahrenholz szabálya szerint, amelyet Heinrich Fahrenholz először 1913-ban fogalmazott meg, ha a gazda-parazita kospeciáció megtörtént, a gazdafajok és a parazitafajok filogenetikája tükrözi egymást, kongruensek. A gazda-parazita filogenetikákban, és az összes többi faj filogenetikájában a tökéletes átfedés, egybevágóság ritka. A gazda-parazita filogenetikai összehasonlításába beleszólhat gazdaváltás, kihalás, független speciáció és más ökológiai események, megnehezítve ezzel a kospeciáció felismerését. A kospeciáció azonban nem korlátozódik a parazitizmusra, szimbiotikus kapcsolatokban is előfordul, például a főemlősök és bélmikrobáik esetében. (hu)
- A kospeciáció egyfajta koevolúció, melyben egy faj speciációját egy másik faj diktálja. Ezt a folyamatot leggyakrabban gazda-parazita kapcsolatokon vizsgálják. Ha ugyanazon gazdafaj két egyede egymáshoz fizikailag közel kerül, akkor az egyazon fajhoz tartozó paraziták mindkét gazdaegyedről képesek átmenni a másik egyedre, és ott párosodni a másik gazda parazitáival. Ha azonban speciációs esemény áll elő a gazdafajnál, akkor a paraziták nem lesznek képesek átjárni két gazdaegyed között, mivel a két új gazdafaj már nem párosodik, így nem is kerülnek egymáshoz közel. Ha a speciáció eseménye földrajzi szétválasztás miatt következik be, nagyon valószínűtlen az, hogy két gazda akármilyen interakcióba lépjen egymással. A gazdaszervezetek közelségének hiánya végül megakadályozza a parazitapopulációk interakcióját és párosodását. Ez végül a parazitán belüli speciácóhoz vezethet. Fahrenholz szabálya szerint, amelyet Heinrich Fahrenholz először 1913-ban fogalmazott meg, ha a gazda-parazita kospeciáció megtörtént, a gazdafajok és a parazitafajok filogenetikája tükrözi egymást, kongruensek. A gazda-parazita filogenetikákban, és az összes többi faj filogenetikájában a tökéletes átfedés, egybevágóság ritka. A gazda-parazita filogenetikai összehasonlításába beleszólhat gazdaváltás, kihalás, független speciáció és más ökológiai események, megnehezítve ezzel a kospeciáció felismerését. A kospeciáció azonban nem korlátozódik a parazitizmusra, szimbiotikus kapcsolatokban is előfordul, például a főemlősök és bélmikrobáik esetében. (hu)
|
