| dbo:abstract
|
- Koszovó hegyeinek listája a 2008-ban részben elismert államiságát elnyert, 10 887 km²-es ország 2000 méteres tengerszint feletti magasságot meghaladó hegycsúcsait sorolja fel. Koszovó átlagos tengerszint feletti magassága 800 méter, ebben az adatban azonban rendkívül dinamikus térszínformák összegződnek. A hegyvidéki területek az ország területének 63,5%-át teszik ki, ezek a jellemzően a peremvidékeken húzódó vonulatok ölelik körbe a Dukagjini- és a Koszovói-síkságot: nyugaton az Albán-Alpok részét képező Bjeshkët e Nemuna, délnyugaton és délen a (wd), a Koritnik és a Šar-hegység, délkeleten a (wd), keleten a Goljak-hegység, északon pedig a Kopaonik. A Dukagjini- és a Koszovói-síkságot a Drenica-hegység vonulata választja el egymástól. A nyugati és déli részen található hegységek kimondottan alpesi jellegű, sziklás hegyek, a többiek erdősek vagy hegyi legelők borítják. (hu)
- Koszovó hegyeinek listája a 2008-ban részben elismert államiságát elnyert, 10 887 km²-es ország 2000 méteres tengerszint feletti magasságot meghaladó hegycsúcsait sorolja fel. Koszovó átlagos tengerszint feletti magassága 800 méter, ebben az adatban azonban rendkívül dinamikus térszínformák összegződnek. A hegyvidéki területek az ország területének 63,5%-át teszik ki, ezek a jellemzően a peremvidékeken húzódó vonulatok ölelik körbe a Dukagjini- és a Koszovói-síkságot: nyugaton az Albán-Alpok részét képező Bjeshkët e Nemuna, délnyugaton és délen a (wd), a Koritnik és a Šar-hegység, délkeleten a (wd), keleten a Goljak-hegység, északon pedig a Kopaonik. A Dukagjini- és a Koszovói-síkságot a Drenica-hegység vonulata választja el egymástól. A nyugati és déli részen található hegységek kimondottan alpesi jellegű, sziklás hegyek, a többiek erdősek vagy hegyi legelők borítják. (hu)
|
