Property Value
dbo:abstract
  • Az extragalaktikus háttérfény a gamma sugarak számára kozmikus ködként jelentkezik, melyen áthaladva részben elnyelődnek. Az Univerzumot betöltő csillagfény összmennyisége az úgynevezett extragalaktikus háttérfény (angolul: extragalactic background light: EBL). A NASA Fermi gamma-sugár űrtávcső, melyet 2008-ban állítottak pályára, meghatározta a Világegyetemet betöltő csillagfény teljes mennyiségét, amely az Univerzumban valaha létezett, illetve a ma is létező valamennyi csillagtól származik. Ezzel a Fermi űrtávcső teljesítette elsődleges célját. A csillagok látható és ultraibolya fénye még a csillagok energiáját termelő nukleáris fúzió leállását követően is tovább terjed a Világegyetemben, és egyfajta maradvány-sugárzást képez, melyet távoli forrásokból származó gamma-sugárzásokkal fel lehet térképezni.A gamma-sugárzás az elektromágneses spektrum (lásd: elektromágneses sugárzás) legnagyobb energiájú tartományába esik. A Fermi űrtávcső 3 óránként végigpásztázza a teljes égboltot, s ennek eredményeként elkészítette a Világegyetem eddigi legrészletesebb térképét ebben a tartományban. Ajello és munkatársai 150 erős gammasugár-forrásból, blazárból (ez az aktív galaxismagok egyik fajtája) érkező 3 GeV-nál nagyobb energiájú gamma sugárzásokat vizsgált (ez közel milliárdszorosa a látható fényben terjedő fotonok energiájának). (hu)
  • Az extragalaktikus háttérfény a gamma sugarak számára kozmikus ködként jelentkezik, melyen áthaladva részben elnyelődnek. Az Univerzumot betöltő csillagfény összmennyisége az úgynevezett extragalaktikus háttérfény (angolul: extragalactic background light: EBL). A NASA Fermi gamma-sugár űrtávcső, melyet 2008-ban állítottak pályára, meghatározta a Világegyetemet betöltő csillagfény teljes mennyiségét, amely az Univerzumban valaha létezett, illetve a ma is létező valamennyi csillagtól származik. Ezzel a Fermi űrtávcső teljesítette elsődleges célját. A csillagok látható és ultraibolya fénye még a csillagok energiáját termelő nukleáris fúzió leállását követően is tovább terjed a Világegyetemben, és egyfajta maradvány-sugárzást képez, melyet távoli forrásokból származó gamma-sugárzásokkal fel lehet térképezni.A gamma-sugárzás az elektromágneses spektrum (lásd: elektromágneses sugárzás) legnagyobb energiájú tartományába esik. A Fermi űrtávcső 3 óránként végigpásztázza a teljes égboltot, s ennek eredményeként elkészítette a Világegyetem eddigi legrészletesebb térképét ebben a tartományban. Ajello és munkatársai 150 erős gammasugár-forrásból, blazárból (ez az aktív galaxismagok egyik fajtája) érkező 3 GeV-nál nagyobb energiájú gamma sugárzásokat vizsgált (ez közel milliárdszorosa a látható fényben terjedő fotonok energiájának). (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 982754 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 4050 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 21783318 (xsd:integer)
prop-hu:cím
  • Csillagászat (hu)
  • Az idő rövid története (hu)
  • Csillagászat (hu)
  • Az idő rövid története (hu)
prop-hu:isbn
  • 963 (xsd:integer)
  • 9789639193697 (xsd:decimal)
prop-hu:kiadó
  • Maecenas Könyvek (hu)
  • SCOLAR KFT (hu)
  • Maecenas Könyvek (hu)
  • SCOLAR KFT (hu)
prop-hu:szerző
  • Jacqueline Mitton - Simon Mitton (hu)
  • Stephen W. Hawking (hu)
  • Jacqueline Mitton - Simon Mitton (hu)
  • Stephen W. Hawking (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:év
  • 1998 (xsd:integer)
  • 2007 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Kozmikus köd (hu)
  • Kozmikus köd (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of