| dbo:abstract
|
- A kreacionizmus azon nézetek gyűjtőneve, amelyek szerint az élet és az élővilág sokszínűsége valamilyen értelmes entitás (általában Isten) beavatkozásának az eredménye, azaz az élőlények fajai külön-külön lettek megteremtve. Keresztény kultúrkörben elsősorban a bibliai teremtéstörténeten alapuló eredetmagyarázatokat értik kreacionizmus alatt, de számos más változata van egyéb iszlám, hindu, héber, indián vallási irányzatoktól az űrlények általi genetikai beavatkozásokig. Rendszerint ide sorolják az intelligens tervezést is mint „bújtatott kreacionizmust”, noha a mozgalom tagjai és a magukat kreacionistaként azonosítók ezzel nem értenek egyet. A modern kreacionizmus nagyrészt a fundamentalista vallásoknak a vallási liberalizmusra és a modern biológiára adott válasza, amelynek célja annak igazolása, hogy a vallás szent iratainak (és így teremtéstörténetének) „szó szerinti”, a valóság közvetlen leírásaként való értelmezése intellektuálisan védhető vagy egyenesen bizonyítható álláspont. Ennek részeként cáfolni próbálják a tudomány számos eredményét, mindenekelőtt az evolúció elméletét, a szövegkritikát és a liberális teológiát. Habár tudományos mozgalomnak tekintik magukat, elsősorban nem tudományos, hanem társadalmi vagy politikai mozgalmak, a tudományos életben csak elhanyagolható mértékben vannak jelen. A nagyobb támogatottságú kreacionista irányzatok fő célja a kreacionista teremtéstörténetek iskolai oktatása az evolúció mellett vagy helyett. A Közel-Keleten uralkodó iszlám kreacionizmuson kívül általában nem jutnak olyan politikai és társadalmi támogatáshoz, hogy a tudományos világra és az oktatásra hatással legyenek. A bibliai kreacionizmus a nyugati világban főleg az Egyesült Államokban elterjedt, ahol felmérések szerint nagyjából a népesség fele vallja ezt a nézetet; természettudományos tananyagként való oktatása azonban állami iskolákban ott is tilos 1987 óta. A kreacionizmus csak nagyjából 1929-től vált a fundamentalista keresztény mozgalmak evolúció és gyakran általánosan tudomány elleni eszközévé, a kifejezés eredetileg az egyes lelkek az anyagi testbe való helyezésük előtti létrehozására vonatkozott. A kreacionizmus számos válfajának alapvető közös tulajdonsága az evolúciós elmélet elutasítása. A fundamentalista vallási mozgalmak tagadják az evolúciót, mivel az ellentmond az általuk szó szerint igaznak tartott teremtéstörténet(ek)nek, továbbá az embert a természet és az élővilág részeként kezeli, míg a monoteista vallások az embert a többi teremtmény fölé emelik. Sokszor a biológián túl más olyan tudományterületeket is támadnak, amelyek nem egyeztethetőek össze vallási tanításaikkal. Mindenekelőtt a bibliai teremtéstörténet szó szerinti értelmezésével összeegyeztethetetlen fizikai és geológiai elméleteket, mint az ősrobbanás, a radioizotópos kormeghatározás vagy a kontinentális lemezek vándorlása. (hu)
- A kreacionizmus azon nézetek gyűjtőneve, amelyek szerint az élet és az élővilág sokszínűsége valamilyen értelmes entitás (általában Isten) beavatkozásának az eredménye, azaz az élőlények fajai külön-külön lettek megteremtve. Keresztény kultúrkörben elsősorban a bibliai teremtéstörténeten alapuló eredetmagyarázatokat értik kreacionizmus alatt, de számos más változata van egyéb iszlám, hindu, héber, indián vallási irányzatoktól az űrlények általi genetikai beavatkozásokig. Rendszerint ide sorolják az intelligens tervezést is mint „bújtatott kreacionizmust”, noha a mozgalom tagjai és a magukat kreacionistaként azonosítók ezzel nem értenek egyet. A modern kreacionizmus nagyrészt a fundamentalista vallásoknak a vallási liberalizmusra és a modern biológiára adott válasza, amelynek célja annak igazolása, hogy a vallás szent iratainak (és így teremtéstörténetének) „szó szerinti”, a valóság közvetlen leírásaként való értelmezése intellektuálisan védhető vagy egyenesen bizonyítható álláspont. Ennek részeként cáfolni próbálják a tudomány számos eredményét, mindenekelőtt az evolúció elméletét, a szövegkritikát és a liberális teológiát. Habár tudományos mozgalomnak tekintik magukat, elsősorban nem tudományos, hanem társadalmi vagy politikai mozgalmak, a tudományos életben csak elhanyagolható mértékben vannak jelen. A nagyobb támogatottságú kreacionista irányzatok fő célja a kreacionista teremtéstörténetek iskolai oktatása az evolúció mellett vagy helyett. A Közel-Keleten uralkodó iszlám kreacionizmuson kívül általában nem jutnak olyan politikai és társadalmi támogatáshoz, hogy a tudományos világra és az oktatásra hatással legyenek. A bibliai kreacionizmus a nyugati világban főleg az Egyesült Államokban elterjedt, ahol felmérések szerint nagyjából a népesség fele vallja ezt a nézetet; természettudományos tananyagként való oktatása azonban állami iskolákban ott is tilos 1987 óta. A kreacionizmus csak nagyjából 1929-től vált a fundamentalista keresztény mozgalmak evolúció és gyakran általánosan tudomány elleni eszközévé, a kifejezés eredetileg az egyes lelkek az anyagi testbe való helyezésük előtti létrehozására vonatkozott. A kreacionizmus számos válfajának alapvető közös tulajdonsága az evolúciós elmélet elutasítása. A fundamentalista vallási mozgalmak tagadják az evolúciót, mivel az ellentmond az általuk szó szerint igaznak tartott teremtéstörténet(ek)nek, továbbá az embert a természet és az élővilág részeként kezeli, míg a monoteista vallások az embert a többi teremtmény fölé emelik. Sokszor a biológián túl más olyan tudományterületeket is támadnak, amelyek nem egyeztethetőek össze vallási tanításaikkal. Mindenekelőtt a bibliai teremtéstörténet szó szerinti értelmezésével összeegyeztethetetlen fizikai és geológiai elméleteket, mint az ősrobbanás, a radioizotópos kormeghatározás vagy a kontinentális lemezek vándorlása. (hu)
|
