| dbo:abstract
|
- A kriptovaluta olyan , mely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is. A legtöbb kriptovaluta közös jellemzője a , azaz a központi felügyelet nélküli működés (hasonlóan az Internethez) melynek köszönhetően országhatárokon keresztüli fizetőeszközként lehet használni. A bitcoin a legelső és legismertebb kriptovaluta, amely 2009-ben néven (vagy álnéven) került kibocsátásra. Azóta számos kriptovaluta jelent meg a piacon. Ezeket gyakran altcoinoknak is nevezik, a Bitcoin és az alternatív szavak összekapcsolásával. A Bitcoin és alternatívái a hagyományos, centralizált bankrendszerrel szemben decentralizáltak. A decentralizált ellenőrzés a blockchain használatához kapcsolódik, mely egy elosztott főkönyvi technológia. Lényege, hogy az egymással kapcsolatban lévő emberek elektronikus pénzt tudnak fogadni és küldeni mindenféle központosítás nélkül. Közgazdász bírálói szerint a kriptovaluták nem rendelkeznek a pénz fontos funkcióival, nincs mögöttük gazdasági háttér. Az irántuk fennálló bizalom megroppanása esetén gyors bukás lehet a sorsuk, ezért piramisjátékhoz hasonlítanak. Egy-egy kriptovaluta kínálata véges lehet, de végtelen számban létrehozható és divatossá tehető más hasonló digitális eszköz is, amint azt a gyakorlat is mutatja. Értékük kizárólag a hívők lelkesedésétől függ.[forrás?] További súlyos bírálat éri a kriptovalutákat energiaigényük miatt, ami 2018–19-ben magasabb volt egyes közepes országok energiafogyasztásánál is. Ezért kritikusai szerint a kriptovaluták nagyon drága megoldást jelentenek egy nem létező problémára.[forrás?] (hu)
- A kriptovaluta olyan , mely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is. A legtöbb kriptovaluta közös jellemzője a , azaz a központi felügyelet nélküli működés (hasonlóan az Internethez) melynek köszönhetően országhatárokon keresztüli fizetőeszközként lehet használni. A bitcoin a legelső és legismertebb kriptovaluta, amely 2009-ben néven (vagy álnéven) került kibocsátásra. Azóta számos kriptovaluta jelent meg a piacon. Ezeket gyakran altcoinoknak is nevezik, a Bitcoin és az alternatív szavak összekapcsolásával. A Bitcoin és alternatívái a hagyományos, centralizált bankrendszerrel szemben decentralizáltak. A decentralizált ellenőrzés a blockchain használatához kapcsolódik, mely egy elosztott főkönyvi technológia. Lényege, hogy az egymással kapcsolatban lévő emberek elektronikus pénzt tudnak fogadni és küldeni mindenféle központosítás nélkül. Közgazdász bírálói szerint a kriptovaluták nem rendelkeznek a pénz fontos funkcióival, nincs mögöttük gazdasági háttér. Az irántuk fennálló bizalom megroppanása esetén gyors bukás lehet a sorsuk, ezért piramisjátékhoz hasonlítanak. Egy-egy kriptovaluta kínálata véges lehet, de végtelen számban létrehozható és divatossá tehető más hasonló digitális eszköz is, amint azt a gyakorlat is mutatja. Értékük kizárólag a hívők lelkesedésétől függ.[forrás?] További súlyos bírálat éri a kriptovalutákat energiaigényük miatt, ami 2018–19-ben magasabb volt egyes közepes országok energiafogyasztásánál is. Ezért kritikusai szerint a kriptovaluták nagyon drága megoldást jelentenek egy nem létező problémára.[forrás?] (hu)
|
