| dbo:abstract
|
- Kroiszosz (ógörögül: Κροῖσος, latinul: Croesus, elterjedt magyaros alakban Krőzus), (i. e. 596 – i. e. 546) ókori lüd király, akinek gazdagsága legendás volt. A kis-ázsiai Lüdia utolsó uralkodójaként i. e. 560–547 között ült birodalma trónján, amire apja, után 35 éves korában került. Különböző ürügyeket keresve sorban háborúkat indított az ión és poliszok ellen Kis-Ázsiában, melyeket hatalma alá hajtott. Uralma Kilikia és Lükia kivételével kiterjedt Kis-Ázsia nyugati részére, országát keleten a Halüsz folyó választotta el Perzsiától. Személyéről Hérodotosz írásaiból szerezte az utókor a legtöbb információt. Ezek szerint találkozott Szolónnal is Lüdia fővárosában Szardeiszben, akivel nevezetes párbeszédet folytatott. Ő volt az első uralkodó, aki arany és ezüst pénzérméket veretett és ezzel megteremtette a valódi pénzt, melynek súlyát és fémtartalmát pecsétjével garantálta. Jelentős összeggel támogatta az ókor hét csodája egyikének[forrás?], a szardeiszi Artemisz-templomnak az építését. A perzsák elleni hadjárat megkezdése előtt jóslatot kért a delphoi jósdától, s a jóslatot félreértelmezve támadta meg II. Kurus perzsa király birodalmát és az elvesztett háború következtében a saját hatalmát vesztette el. Haláláról többféle legenda szól, melyek közül a legismertebb Hérodotosz híradásának máglya-motívuma. (hu)
- Kroiszosz (ógörögül: Κροῖσος, latinul: Croesus, elterjedt magyaros alakban Krőzus), (i. e. 596 – i. e. 546) ókori lüd király, akinek gazdagsága legendás volt. A kis-ázsiai Lüdia utolsó uralkodójaként i. e. 560–547 között ült birodalma trónján, amire apja, után 35 éves korában került. Különböző ürügyeket keresve sorban háborúkat indított az ión és poliszok ellen Kis-Ázsiában, melyeket hatalma alá hajtott. Uralma Kilikia és Lükia kivételével kiterjedt Kis-Ázsia nyugati részére, országát keleten a Halüsz folyó választotta el Perzsiától. Személyéről Hérodotosz írásaiból szerezte az utókor a legtöbb információt. Ezek szerint találkozott Szolónnal is Lüdia fővárosában Szardeiszben, akivel nevezetes párbeszédet folytatott. Ő volt az első uralkodó, aki arany és ezüst pénzérméket veretett és ezzel megteremtette a valódi pénzt, melynek súlyát és fémtartalmát pecsétjével garantálta. Jelentős összeggel támogatta az ókor hét csodája egyikének[forrás?], a szardeiszi Artemisz-templomnak az építését. A perzsák elleni hadjárat megkezdése előtt jóslatot kért a delphoi jósdától, s a jóslatot félreértelmezve támadta meg II. Kurus perzsa király birodalmát és az elvesztett háború következtében a saját hatalmát vesztette el. Haláláról többféle legenda szól, melyek közül a legismertebb Hérodotosz híradásának máglya-motívuma. (hu)
|
