| dbo:abstract
|
- A moszkvai metrónak az 1-es számú, piros színnel jelzett, Szokolnyicseszkaja nevű vonalán található Kropotkinszkaja állomása a , a főváros fekszik. 1935. május 15-én, a moszkvai metró első szakaszának átadásakor nyitották meg. Szomszédos állomásai a Bibliotyeka imenyi Lenyina és a Park Kulturi. Tervezik átszállóhely létesítését itt a leendő Kalinyinszko–Szolncevszkaja vonalra. Neve 1957-ig Szovjetek palotája volt, a közelben tervezett grandiózus építményről, ami végül nem készült el; ezért átnevezték az ugyancsak közeli Kropotkinszkije Vorota tér (a 21. században ) és Kropotkinszkaja ulica nyomán. A név végső forrása Pjotr Alekszejevics Kropotkin herceg, földrajztudós és utazó, az anarchizmus teoretikusa, aki ebben a városrészben élt. Az állomás tervei nagydíjat nyertek az 1937-es párizsi világkiállításon és az 1958-as brüsszeli világkiállításon, valamint 1941-ben kaptak. (hu)
- A moszkvai metrónak az 1-es számú, piros színnel jelzett, Szokolnyicseszkaja nevű vonalán található Kropotkinszkaja állomása a , a főváros fekszik. 1935. május 15-én, a moszkvai metró első szakaszának átadásakor nyitották meg. Szomszédos állomásai a Bibliotyeka imenyi Lenyina és a Park Kulturi. Tervezik átszállóhely létesítését itt a leendő Kalinyinszko–Szolncevszkaja vonalra. Neve 1957-ig Szovjetek palotája volt, a közelben tervezett grandiózus építményről, ami végül nem készült el; ezért átnevezték az ugyancsak közeli Kropotkinszkije Vorota tér (a 21. században ) és Kropotkinszkaja ulica nyomán. A név végső forrása Pjotr Alekszejevics Kropotkin herceg, földrajztudós és utazó, az anarchizmus teoretikusa, aki ebben a városrészben élt. Az állomás tervei nagydíjat nyertek az 1937-es párizsi világkiállításon és az 1958-as brüsszeli világkiállításon, valamint 1941-ben kaptak. (hu)
|
