| dbo:abstract
|
- A Kubán – oroszul Кубань [Kubány], cserkesz nyelven Псыж [Pszizs] – Oroszország déli részén, a Kaukázus északi hegylábainak legjelentősebb folyója. Ókori szkíta neve görögösen Hüpanisz (Ύπανις), latinosan Hypanis volt. A Kubán az Elbrusz északnyugati oldalán ered. Egyik legjelentősebb jobb oldali mellékfolyójának, a Hudesznek torkolatánál található Karcsi sziklája. Ez egy tizenegyezer évvel ezelőtt becsapódott meteorit maradványa. Nevét Karcsiról, a karacsáj nemzet honfoglaló vezéréről kapta. Amíg áll az Elbrusz és Karcsi sziklája, nem tűnik el a föld színéről a karacsáj nép! – mondja a mesés történet. A folyó felső szakasza érinti , Karacsájföld központját, és , Karacsáj- és Cserkeszföld fővárosát. A karacsájok földjét elhagyva megszelídül a vad hegyi folyó. A Krasznodartól 65 kilométerre található Uszty-Labinszktól az Azovi-tengeri torkolatig hajózható. Kiterjedt deltája az Azovi-tengertől 116 kilométerre kezdődik. A folyó mentén négy jelentős vízi erőmű található. Ezek csúcsra járatva 650 MW teljesítményűek. (hu)
- A Kubán – oroszul Кубань [Kubány], cserkesz nyelven Псыж [Pszizs] – Oroszország déli részén, a Kaukázus északi hegylábainak legjelentősebb folyója. Ókori szkíta neve görögösen Hüpanisz (Ύπανις), latinosan Hypanis volt. A Kubán az Elbrusz északnyugati oldalán ered. Egyik jelentős jobb oldali mellékfolyójának, a Hugyesznek torkolatánál található Karcsi sziklája. Ez egy tizenegyezer évvel ezelőtt becsapódott meteorit maradványa. Nevét Karcsiról, a karacsáj nemzet honfoglaló vezéréről kapta. Amíg áll az Elbrusz és Karcsi sziklája, nem tűnik el a föld színéről a karacsáj nép! – mondja a mesés történet. A Kubán három szakaszra osztható. A felső szakasz a forrástól tart (a torkolattól 701 km), a középső a Laba folyó torkolatáig (701–317 km), az alsó: 317– 0 km. A felső szakasz érinti , Karacsájföld központját és , Karacsáj- és Cserkeszföld fővárosát. A karacsájok földjét elhagyva megszelídül a vad hegyi folyó. A Krasznodartól 65 kilométerre található Uszty-Labinszktól az Azovi-tengeri torkolatig hajózható. Kiterjedt deltája az Azovi-tengertől 116 kilométerre kezdődik. A folyó mentén négy jelentős vízerőmű található. Ezek csúcsra járatva 650 MW teljesítményűek. Jelentősebbek a bal oldali mellékfolyói: a Kis- és a Nagy-Zelencsuk, az Urup (231 km), a Laba (214 km), a (273 km), a Pszekupsz (146 km) és a Psis (eredetileg, a Krasznodari-víztározó megépítése előtt hossza 258 km). (hu)
- A Kubán – oroszul Кубань [Kubány], cserkesz nyelven Псыж [Pszizs] – Oroszország déli részén, a Kaukázus északi hegylábainak legjelentősebb folyója. Ókori szkíta neve görögösen Hüpanisz (Ύπανις), latinosan Hypanis volt. A Kubán az Elbrusz északnyugati oldalán ered. Egyik legjelentősebb jobb oldali mellékfolyójának, a Hudesznek torkolatánál található Karcsi sziklája. Ez egy tizenegyezer évvel ezelőtt becsapódott meteorit maradványa. Nevét Karcsiról, a karacsáj nemzet honfoglaló vezéréről kapta. Amíg áll az Elbrusz és Karcsi sziklája, nem tűnik el a föld színéről a karacsáj nép! – mondja a mesés történet. A folyó felső szakasza érinti , Karacsájföld központját, és , Karacsáj- és Cserkeszföld fővárosát. A karacsájok földjét elhagyva megszelídül a vad hegyi folyó. A Krasznodartól 65 kilométerre található Uszty-Labinszktól az Azovi-tengeri torkolatig hajózható. Kiterjedt deltája az Azovi-tengertől 116 kilométerre kezdődik. A folyó mentén négy jelentős vízi erőmű található. Ezek csúcsra járatva 650 MW teljesítményűek. (hu)
- A Kubán – oroszul Кубань [Kubány], cserkesz nyelven Псыж [Pszizs] – Oroszország déli részén, a Kaukázus északi hegylábainak legjelentősebb folyója. Ókori szkíta neve görögösen Hüpanisz (Ύπανις), latinosan Hypanis volt. A Kubán az Elbrusz északnyugati oldalán ered. Egyik jelentős jobb oldali mellékfolyójának, a Hugyesznek torkolatánál található Karcsi sziklája. Ez egy tizenegyezer évvel ezelőtt becsapódott meteorit maradványa. Nevét Karcsiról, a karacsáj nemzet honfoglaló vezéréről kapta. Amíg áll az Elbrusz és Karcsi sziklája, nem tűnik el a föld színéről a karacsáj nép! – mondja a mesés történet. A Kubán három szakaszra osztható. A felső szakasz a forrástól tart (a torkolattól 701 km), a középső a Laba folyó torkolatáig (701–317 km), az alsó: 317– 0 km. A felső szakasz érinti , Karacsájföld központját és , Karacsáj- és Cserkeszföld fővárosát. A karacsájok földjét elhagyva megszelídül a vad hegyi folyó. A Krasznodartól 65 kilométerre található Uszty-Labinszktól az Azovi-tengeri torkolatig hajózható. Kiterjedt deltája az Azovi-tengertől 116 kilométerre kezdődik. A folyó mentén négy jelentős vízerőmű található. Ezek csúcsra járatva 650 MW teljesítményűek. Jelentősebbek a bal oldali mellékfolyói: a Kis- és a Nagy-Zelencsuk, az Urup (231 km), a Laba (214 km), a (273 km), a Pszekupsz (146 km) és a Psis (eredetileg, a Krasznodari-víztározó megépítése előtt hossza 258 km). (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A Kubán – oroszul Кубань [Kubány], cserkesz nyelven Псыж [Pszizs] – Oroszország déli részén, a Kaukázus északi hegylábainak legjelentősebb folyója. Ókori szkíta neve görögösen Hüpanisz (Ύπανις), latinosan Hypanis volt. A Kubán az Elbrusz északnyugati oldalán ered. Egyik legjelentősebb jobb oldali mellékfolyójának, a Hudesznek torkolatánál található Karcsi sziklája. Ez egy tizenegyezer évvel ezelőtt becsapódott meteorit maradványa. Nevét Karcsiról, a karacsáj nemzet honfoglaló vezéréről kapta. A folyó felső szakasza érinti , Karacsájföld központját, és , Karacsáj- és Cserkeszföld fővárosát. (hu)
- A Kubán – oroszul Кубань [Kubány], cserkesz nyelven Псыж [Pszizs] – Oroszország déli részén, a Kaukázus északi hegylábainak legjelentősebb folyója. Ókori szkíta neve görögösen Hüpanisz (Ύπανις), latinosan Hypanis volt. A Kubán az Elbrusz északnyugati oldalán ered. Egyik legjelentősebb jobb oldali mellékfolyójának, a Hudesznek torkolatánál található Karcsi sziklája. Ez egy tizenegyezer évvel ezelőtt becsapódott meteorit maradványa. Nevét Karcsiról, a karacsáj nemzet honfoglaló vezéréről kapta. A folyó felső szakasza érinti , Karacsájföld központját, és , Karacsáj- és Cserkeszföld fővárosát. (hu)
|
