| dbo:abstract
|
- A kurd nacionalizmus egy politikai és társadalmi mozgalom, amit a kurdok azért hoztak létre, hogy a szülőföldjükön létrejöjjön egy önálló és szuverén állam, Kurdisztán, ahol a kurd népesség mind a mai napig többségi, törzsi rendszerben él. Jelenleg ez a hegységekkel tagolt régió Törökország, Irak, Irán és Szíria határvidékén fekszik, amely kis mértékben Örményországba is átnyúlik. A kurdok Mezopotámia egyik legősibb népcsoportja, akik több, mint 4000 éve élnek ezen a területen. A kurd nyelvet beszélő nép az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó népcsoport. Becslések szerint kb. 35-40 millió ember beszéli, akik elsősorban Törökországban, Szíriában, Irakban és Iránban laknak. Lakóhelyüktől függően, vallási szempontból megoszlottak az iszlám szunnita és síita ága között. A korai kurd nacionalizmus egészen az Oszmán Birodalom jelenlétéig nyúlik vissza, ahol a kurdok jelentős kisebbséget alkottak. A birodalom feloszlatását követően azonban ezek a kurd többségben lakta területeket osztották szét Irak, Irán, Törökország és Szíria között. Ezzel a kurdok lettek a világon a legnagyobb etnikai kisebbség, közel 40 millió fővel. A kurd nacionalista mozgalmakat betiltották Törökországban, Iránban, Irak többségben arab lakta területein és Szíriában. Ezek az egyesületek a viszonylag kevésbé veszélytelen tartományokat egyesítve próbálták létrehozni a független Kurdisztánt. Az első világháborút követően az 1920-ban megkötött sèvres-i békeszerződés értelmében a kurdoknak független államot kellett volna kapniuk. A kurdok autonóm területet kaptak, azzal az ígérettel, hogy egy éven belül elszakadhatnak az anyaországtól, Iraktól. A sèvres-i békeszerződés 62. cikkelye szerint, a túlnyomóan kurd többségű területeken élőknek helyi autonómiát kell kapniuk. Ezt követően először az iraki kurdoknak lett célja egy nagyobb önállóság kivívása az 1970-es években, akár a teljes függetlenség megszerzése is a szíriai Baasz Párttal szemben, aki ezt a mozgalmat erélyes erővel elfojtotta. Az 1980-as években a megtámadta a Török államot, mely statáriummal válaszolt. Az 1991-ben lezajlott Öbölháború után az iraki kurdok védelmét a NATO vállalta, amely a bevezetésével megvédte őket az iraki diktátor Szaddám Huszein hadseregével szemben, illetve lehetővé tette számukra a jelentős önállóságot és az önkormányzat létrehozását Iraki központi kormányzat hatáskörén kívül. 2003-ban, az iraki invázió után elűzték Szaddám Huszein diktátort, megalakult az Iraki Kurdisztán autonóm régió, amely ugyan nem teljesen független terület, de az önkormányzatiság kezdetét vette. 2017 októberében azonban az iraki kormányerők újra visszavették a vitatott területek többsége feletti uralmukat. A kurd diaszpóra a kurd nacionalizmust már régóta vallotta és támogatta. (hu)
- A kurd nacionalizmus egy politikai és társadalmi mozgalom, amit a kurdok azért hoztak létre, hogy a szülőföldjükön létrejöjjön egy önálló és szuverén állam, Kurdisztán, ahol a kurd népesség mind a mai napig többségi, törzsi rendszerben él. Jelenleg ez a hegységekkel tagolt régió Törökország, Irak, Irán és Szíria határvidékén fekszik, amely kis mértékben Örményországba is átnyúlik. A kurdok Mezopotámia egyik legősibb népcsoportja, akik több, mint 4000 éve élnek ezen a területen. A kurd nyelvet beszélő nép az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó népcsoport. Becslések szerint kb. 35-40 millió ember beszéli, akik elsősorban Törökországban, Szíriában, Irakban és Iránban laknak. Lakóhelyüktől függően, vallási szempontból megoszlottak az iszlám szunnita és síita ága között. A korai kurd nacionalizmus egészen az Oszmán Birodalom jelenlétéig nyúlik vissza, ahol a kurdok jelentős kisebbséget alkottak. A birodalom feloszlatását követően azonban ezek a kurd többségben lakta területeket osztották szét Irak, Irán, Törökország és Szíria között. Ezzel a kurdok lettek a világon a legnagyobb etnikai kisebbség, közel 40 millió fővel. A kurd nacionalista mozgalmakat betiltották Törökországban, Iránban, Irak többségben arab lakta területein és Szíriában. Ezek az egyesületek a viszonylag kevésbé veszélytelen tartományokat egyesítve próbálták létrehozni a független Kurdisztánt. Az első világháborút követően az 1920-ban megkötött sèvres-i békeszerződés értelmében a kurdoknak független államot kellett volna kapniuk. A kurdok autonóm területet kaptak, azzal az ígérettel, hogy egy éven belül elszakadhatnak az anyaországtól, Iraktól. A sèvres-i békeszerződés 62. cikkelye szerint, a túlnyomóan kurd többségű területeken élőknek helyi autonómiát kell kapniuk. Ezt követően először az iraki kurdoknak lett célja egy nagyobb önállóság kivívása az 1970-es években, akár a teljes függetlenség megszerzése is a szíriai Baasz Párttal szemben, aki ezt a mozgalmat erélyes erővel elfojtotta. Az 1980-as években a megtámadta a Török államot, mely statáriummal válaszolt. Az 1991-ben lezajlott Öbölháború után az iraki kurdok védelmét a NATO vállalta, amely a bevezetésével megvédte őket az iraki diktátor Szaddám Huszein hadseregével szemben, illetve lehetővé tette számukra a jelentős önállóságot és az önkormányzat létrehozását Iraki központi kormányzat hatáskörén kívül. 2003-ban, az iraki invázió után elűzték Szaddám Huszein diktátort, megalakult az Iraki Kurdisztán autonóm régió, amely ugyan nem teljesen független terület, de az önkormányzatiság kezdetét vette. 2017 októberében azonban az iraki kormányerők újra visszavették a vitatott területek többsége feletti uralmukat. A kurd diaszpóra a kurd nacionalizmust már régóta vallotta és támogatta. (hu)
|
