| dbo:abstract
|
- Kuszr Amra (arabul: قصر عمرة, angolos átírásban: Qasr Amra, Quseir Amra vagy Qusayr Amra) a legismertebb sivatagi kastély. A jelenlegi Jordánia területén, Ammantól kb. 85 km-re keletre a Wadi Butmban helyezkedik el, nem túl távol az ősi karavánutak nyomvonalától. A kastélyt a 8. század elején (valószínűleg 711 és 715 között) az abban az időszakban a régióra növekedő befolyású I. al-Valíd omajjád kalifa építette. A kastély egyike a korai iszlám művészet és építészet legfontosabb példájának. A fürdő- és vadászkastélyt - mely menedékül szolgált a kalifának vagy hercegének - sportolási és kikapcsolódási célból használták. Az épület belső falain freskók politikai és vadász jeleneteket (emlős állatokat, melyeket a teljes kiirtásig vadásztak a Közel-keleten), továbbá gyümölcsöket, meztelen nőket, csillagászati motívumokat, a zodiákust, építőmesterséget, fürdőjeleneteket ábrázolnak. Quseir Amra freskóit valószínűleg még a II. Jazíd kalifa (720-724) első iszlám emberábrázolást tiltó rendelkezései előtt festették. A kastély tartalmaz még egy római befolyásra utaló három részes fürdő komplexumot: öltöző helyiséget (apodyterium), langyos fürdőt (tepidarium) és meleg fürdőt (caldarium). Látható még a kút, a ciszterna és a vízvezeték rendszer is. Jelenleg Quseir Amra rosszabb helyzetben van, mint a többi sivatagi kastély, néhány freskót graffiti csúfít el. A helyreállítási munkálatok már elkezdődtek. Az osztrák 1898-ban újra felfedezte az elhagyatott épületeket. A kastélyt az UNESCO a kulturális világörökség helyszínének választotta 1985-ben az i), iii), és iv) kritérium alapján. (hu)
- Kuszr Amra (arabul: قصر عمرة, angolos átírásban: Qasr Amra, Quseir Amra vagy Qusayr Amra) a legismertebb sivatagi kastély. A jelenlegi Jordánia területén, Ammantól kb. 85 km-re keletre a Wadi Butmban helyezkedik el, nem túl távol az ősi karavánutak nyomvonalától. A kastélyt a 8. század elején (valószínűleg 711 és 715 között) az abban az időszakban a régióra növekedő befolyású I. al-Valíd omajjád kalifa építette. A kastély egyike a korai iszlám művészet és építészet legfontosabb példájának. A fürdő- és vadászkastélyt - mely menedékül szolgált a kalifának vagy hercegének - sportolási és kikapcsolódási célból használták. Az épület belső falain freskók politikai és vadász jeleneteket (emlős állatokat, melyeket a teljes kiirtásig vadásztak a Közel-keleten), továbbá gyümölcsöket, meztelen nőket, csillagászati motívumokat, a zodiákust, építőmesterséget, fürdőjeleneteket ábrázolnak. Quseir Amra freskóit valószínűleg még a II. Jazíd kalifa (720-724) első iszlám emberábrázolást tiltó rendelkezései előtt festették. A kastély tartalmaz még egy római befolyásra utaló három részes fürdő komplexumot: öltöző helyiséget (apodyterium), langyos fürdőt (tepidarium) és meleg fürdőt (caldarium). Látható még a kút, a ciszterna és a vízvezeték rendszer is. Jelenleg Quseir Amra rosszabb helyzetben van, mint a többi sivatagi kastély, néhány freskót graffiti csúfít el. A helyreállítási munkálatok már elkezdődtek. Az osztrák 1898-ban újra felfedezte az elhagyatott épületeket. A kastélyt az UNESCO a kulturális világörökség helyszínének választotta 1985-ben az i), iii), és iv) kritérium alapján. (hu)
|
