dbo:abstract
|
- Káfirisztán (perzsa: کافرستان Kāfiristān) történelmi régió Afganisztánban, amely részben a mai Nurisztán tartomány területén található. Káfirisztánt északon a Hindukus, délen a Kunar-lánc, nyugaton az Alisang és Alingar, keleten a Kunar- és a Kalasgum folyók határolják. Területe mintegy 13 000 km², míg a tágabb értelemben vett Káfirisztán 52 000 km² területű. A néhol 5000 méternél is magasabb hegycsúcsokkal rendelkező vidék éghajlata télen igen zord, de a nyár meleg; gyorsan megérleli a gabonát, gyümölcsöket és a szőlőt is. Káfirisztán hegyeinek lejtőit nagy erdőségek és pompás legelők borítják; ahol lakosainak, a káfíroknak kecske- és juhnyájai legelnek, melyek egyúttal vagyonukat is alkotják. Az Afganisztán keleti részén fekvő Káfirisztán 1890-es évekig nem tartozott az iszlámhoz. Az erőszakos iszlamizációt követően a térség neve Nurisztán lett, ami a területen élő nem-muszlim lakosság elnevezéséből származik, akiket káfirnak (perzsa: کافر kāfir), azaz hitetlennek neveztek. A terület lakosságának iszlamizációjára Abdul Rahman Khan idején került sor a 19. század végén. A terület mai, körülbelül 100 000 főnyi lakossága nagyrészt a dari nyelvet beszéli. Az 1992-es adatok (Jawad) szerint az itteni népesség megfelelő oktatási lehetőségek hiányában az ország egyik legszegényebb etnikumát jelenti. (hu)
- Káfirisztán (perzsa: کافرستان Kāfiristān) történelmi régió Afganisztánban, amely részben a mai Nurisztán tartomány területén található. Káfirisztánt északon a Hindukus, délen a Kunar-lánc, nyugaton az Alisang és Alingar, keleten a Kunar- és a Kalasgum folyók határolják. Területe mintegy 13 000 km², míg a tágabb értelemben vett Káfirisztán 52 000 km² területű. A néhol 5000 méternél is magasabb hegycsúcsokkal rendelkező vidék éghajlata télen igen zord, de a nyár meleg; gyorsan megérleli a gabonát, gyümölcsöket és a szőlőt is. Káfirisztán hegyeinek lejtőit nagy erdőségek és pompás legelők borítják; ahol lakosainak, a káfíroknak kecske- és juhnyájai legelnek, melyek egyúttal vagyonukat is alkotják. Az Afganisztán keleti részén fekvő Káfirisztán 1890-es évekig nem tartozott az iszlámhoz. Az erőszakos iszlamizációt követően a térség neve Nurisztán lett, ami a területen élő nem-muszlim lakosság elnevezéséből származik, akiket káfirnak (perzsa: کافر kāfir), azaz hitetlennek neveztek. A terület lakosságának iszlamizációjára Abdul Rahman Khan idején került sor a 19. század végén. A terület mai, körülbelül 100 000 főnyi lakossága nagyrészt a dari nyelvet beszéli. Az 1992-es adatok (Jawad) szerint az itteni népesség megfelelő oktatási lehetőségek hiányában az ország egyik legszegényebb etnikumát jelenti. (hu)
|