| dbo:abstract
|
- A kállai kettős Nagykállóról származó zenés/táncos történet, műfaja szerint táncballada. Létezéséről már a XVII. század második feléből vannak adatok. A kettős a páros táncra utal. A művet 1895-ben Farkas Lajos írta le először az Etnográfia című lap megbízásából. Ekkor még hat népdalból állt. 1903–1905 között Móricz Zsigmond Szatmár megyében gyűjtött népdalokat. Ő jegyezte fel a kállai kettős szövegét, ami azután első színdarabjában, a Sári bíró-ban is felcsendült. 1921-ben Kodály Zoltán érdeklődött iránta, de ekkor csak táncolva tudták előadni neki a művet, így Kodály letett róla, hogy feljegyezze. 1926. november 7-én újra eljött Nagykállóba egy koreográfussal, és ekkor jegyezte le, majd 1928-ban fonográfra rögzítette. 1932-ben szerepelt először filmen: Fejős Pál Ítél a Balaton c. filmjében. 1933-ban készült el az első rádiófelvétel. A háború után Kodály zenekari és énekkari művé dolgozta fel tanítványa, Csenki Imre felkérésére, aki a Magyar Állami Népi Együttes karnagya volt. Rábai Miklós, az együttes koreográfusa tervezett hozzá táncot. A mű bemutatójára 1951. április 4-én került sor a Magyar Állami Operaházban. Később a Magyar Állami Népi Együttes a világ számos országában nagy sikerrel adta elő. Kodály feldolgozásában a mű négy népdalból áll:
* Felülről fúj az őszi szél
* Jó bort árul Sirjainé
* Kincsem, komámasszony
* Nem vagyok én senkinek sem adósa Egy évvel korábban, 1950-ben Ligeti György is feldolgozta a (en) két dalát (Felülről fúj az őszi szél és Nem vagyok én senkinek sem adósa) vegyeskarra. (hu)
- A kállai kettős Nagykállóról származó zenés/táncos történet, műfaja szerint táncballada. Létezéséről már a XVII. század második feléből vannak adatok. A kettős a páros táncra utal. A művet 1895-ben Farkas Lajos írta le először az Etnográfia című lap megbízásából. Ekkor még hat népdalból állt. 1903–1905 között Móricz Zsigmond Szatmár megyében gyűjtött népdalokat. Ő jegyezte fel a kállai kettős szövegét, ami azután első színdarabjában, a Sári bíró-ban is felcsendült. 1921-ben Kodály Zoltán érdeklődött iránta, de ekkor csak táncolva tudták előadni neki a művet, így Kodály letett róla, hogy feljegyezze. 1926. november 7-én újra eljött Nagykállóba egy koreográfussal, és ekkor jegyezte le, majd 1928-ban fonográfra rögzítette. 1932-ben szerepelt először filmen: Fejős Pál Ítél a Balaton c. filmjében. 1933-ban készült el az első rádiófelvétel. A háború után Kodály zenekari és énekkari művé dolgozta fel tanítványa, Csenki Imre felkérésére, aki a Magyar Állami Népi Együttes karnagya volt. Rábai Miklós, az együttes koreográfusa tervezett hozzá táncot. A mű bemutatójára 1951. április 4-én került sor a Magyar Állami Operaházban. Később a Magyar Állami Népi Együttes a világ számos országában nagy sikerrel adta elő. Kodály feldolgozásában a mű négy népdalból áll:
* Felülről fúj az őszi szél
* Jó bort árul Sirjainé
* Kincsem, komámasszony
* Nem vagyok én senkinek sem adósa Egy évvel korábban, 1950-ben Ligeti György is feldolgozta a (en) két dalát (Felülről fúj az őszi szél és Nem vagyok én senkinek sem adósa) vegyeskarra. (hu)
|
