| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Kállay-kormány a Bárdossy-féle német irányvonal ellensúlyozásaként jött létre. Fennállásának teljes időtartama alatt a Magyar Királyság már a Nagynémet Birodalom szövetségeseként a második világháború hadviselő állama volt. Kállay változtatott az egyértelmű német orientáción, hogy lehetőség esetén sor kerülhessen a háborúból való kiugrásra. Kállay Miklós a politikában kinevezéséig nagyrészt ismeretlen alaknak számított. Horthy az ő kinevezésével elsősorban hozzá lojális kormányt akart létrehozni. A Kállay által vitt külpolitikai irányvonalat hintapolitikának vagy Kállay-kettősnek nevezi a történelemtudomány. Lényege, hogy mindként hadviselő tömb számára lehetséges szövetségesként tűnjünk fel, hogy a háborús állapot változása esetén Magyarország elhagyhassa a tengelyhatalmakat. Ennek eredményeként 1943 őszén már titkos fegyverszüneti tárgyalások kezdődtek az angolszász államokkal. Ugyanakkor a németeket kielégítendő a Kállay-kormány fegyverezte fel és küldte a Szovjetunióba a második magyar hadsereget, valamint meghozta a negyedik zsidótörvényt, mely sok más intézkedés mellett kötelező munkaszolgálatot írt elő a törvény szerint zsidónak minősülő magyar állampolgároknak. A német kormány tisztában volt a béketapogatózásokkal, így az egyre nyugatabbra szoruló keleti front biztosítása miatt hozzájuk hű kormányt akartak Magyarország élére. A német hadsereg egy része a Margarethe hadművelet keretében megszállta Magyarországot. Horthy ezek után a volt berlini nagykövet Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek (Sztójay-kormány). (hu)
- A Kállay-kormány a Bárdossy-féle német irányvonal ellensúlyozásaként jött létre. Fennállásának teljes időtartama alatt a Magyar Királyság már a Nagynémet Birodalom szövetségeseként a második világháború hadviselő állama volt. Kállay változtatott az egyértelmű német orientáción, hogy lehetőség esetén sor kerülhessen a háborúból való kiugrásra. Kállay Miklós a politikában kinevezéséig nagyrészt ismeretlen alaknak számított. Horthy az ő kinevezésével elsősorban hozzá lojális kormányt akart létrehozni. A Kállay által vitt külpolitikai irányvonalat hintapolitikának vagy Kállay-kettősnek nevezi a történelemtudomány. Lényege, hogy mindként hadviselő tömb számára lehetséges szövetségesként tűnjünk fel, hogy a háborús állapot változása esetén Magyarország elhagyhassa a tengelyhatalmakat. Ennek eredményeként 1943 őszén már titkos fegyverszüneti tárgyalások kezdődtek az angolszász államokkal. Ugyanakkor a németeket kielégítendő a Kállay-kormány fegyverezte fel és küldte a Szovjetunióba a második magyar hadsereget, valamint meghozta a negyedik zsidótörvényt, mely sok más intézkedés mellett kötelező munkaszolgálatot írt elő a törvény szerint zsidónak minősülő magyar állampolgároknak. A német kormány tisztában volt a béketapogatózásokkal, így az egyre nyugatabbra szoruló keleti front biztosítása miatt hozzájuk hű kormányt akartak Magyarország élére. A német hadsereg egy része a Margarethe hadművelet keretében megszállta Magyarországot. Horthy ezek után a volt berlini nagykövet Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek (Sztójay-kormány). (hu)
|
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 7482 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:előzőKormány
| |
| prop-hu:időhossz
| |
| prop-hu:kormányfő
|
- Kállay Miklós (hu)
- Kállay Miklós (hu)
|
| prop-hu:következőKormány
| |
| prop-hu:név
|
- Kállay-kormány (hu)
- Kállay-kormány (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:államforma
|
- királyság (hu)
- királyság (hu)
|
| prop-hu:államfő
|
- Horthy Miklós (hu)
- Horthy Miklós (hu)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Kállay-kormány (hu)
- Kállay-kormány (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is prop-hu:előzőKormány
of | |
| is prop-hu:következőKormány
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
