| dbo:abstract
|
- Az ókori egyiptomi építészetben a kápolnák a későbbi templomoknál szerényebb, főleg növényi anyagokból (fa, sás, nád) összerótt épületek voltak; térbeosztásukban azonban már felfedezhetők a templomokra jellemző elemek. Elődjeiknek a nílusi hajók fedélzetére épített árnyékvető sátrakat tekinthetjük. Ezekből alakultak ki a fáraó 30 éves uralkodási ünnepségén, az ún. szed-ünnepségen használt baldachinok és a kisebb istenségek szentélyei. Részei:
* alacsony kerítéssel körülhatárolt udvar;
* vázas rendszerű, tornáccal körülvett épület. A zárt terek közös jellemzője az ívelt, jellemzően szegmens ívű fedél. Az abüdoszi kápolnák a későbbi templomtípus közvetlen előképei. Falaik anyaga vályogtégla, szerkezetükben megjelenik a későbbi korok jellemzőjévé vált lineáris elrendezés. Az udvarban az aszimmetrikusan nyíló bejárat mögött keresztfal akadályozta meg a közvetlen rálátást; a belső teret három, egy sorban elhelyezett kamrára osztották. (hu)
- Az ókori egyiptomi építészetben a kápolnák a későbbi templomoknál szerényebb, főleg növényi anyagokból (fa, sás, nád) összerótt épületek voltak; térbeosztásukban azonban már felfedezhetők a templomokra jellemző elemek. Elődjeiknek a nílusi hajók fedélzetére épített árnyékvető sátrakat tekinthetjük. Ezekből alakultak ki a fáraó 30 éves uralkodási ünnepségén, az ún. szed-ünnepségen használt baldachinok és a kisebb istenségek szentélyei. Részei:
* alacsony kerítéssel körülhatárolt udvar;
* vázas rendszerű, tornáccal körülvett épület. A zárt terek közös jellemzője az ívelt, jellemzően szegmens ívű fedél. Az abüdoszi kápolnák a későbbi templomtípus közvetlen előképei. Falaik anyaga vályogtégla, szerkezetükben megjelenik a későbbi korok jellemzőjévé vált lineáris elrendezés. Az udvarban az aszimmetrikusan nyíló bejárat mögött keresztfal akadályozta meg a közvetlen rálátást; a belső teret három, egy sorban elhelyezett kamrára osztották. (hu)
|
