Property Value
dbo:abstract
  • Ha a szemet a pillanatnyi adaptációs állapotához képest túl nagy fénysűrűség éri, ez látási teljesítmény romlásához vezet. Ez lehet pusztán kényelmetlenség, ekkor zavaró káprázásról beszélünk, de a tárgyak felismerhetőségét is csökkentheti, ekkor a jelenséget rontó káprázásnak nevezzük. Szélsőséges esetben a látás fotokémiai folyamatainak reakcióegyensúlya olymértékben eltolódhat, hogy a látás teljesen lehetetlenné válik, ez a vakítás. A káprázás oka lehet a rálátás a fényforrásra - ez a közvetlen káprázás - vagy annak valamilyen felületen (pl. asztallap, fényes folyóirat felület, kijelző képernyő stb.) keletkező tükörképe, amikor közvetett vagy tükröző káprázással állunk szemben. A látási teljesítményt csökkentő káprázásnak fiziológiai magyarázata adható. Egy adott tárgy szemlélésekor nemcsak a tárgyról kerülnek fénysugarak a szemünk alkotta kép helyére, hanem a kápráztató fényforrás képéről és a szem különböző részein szóródó fényekből összeadódó úgynevezett is hozzáadódik a kép fénysűrűségéhez, ez látszólag megnöveli az adaptációs-fénysűrűséget. A zavarforrások közül kétségtelenül a legnagyobb szerepe a kápráztató fényforrás képének van. Ha a káprázási szöget úgy választjuk meg, hogy ez a kép a perifériára essen, akkor a káprázás mértéke elviselhetőre csökkenthető. A kápráztató hatás jellemzésére empirikus mérőszámokat határoztak meg, ahol figyelembe veszik a kápráztató fényforrás fénysűrűségét, nagyságát, irányát, a háttér és a látótér fénysűrűségét is. (hu)
  • Ha a szemet a pillanatnyi adaptációs állapotához képest túl nagy fénysűrűség éri, ez látási teljesítmény romlásához vezet. Ez lehet pusztán kényelmetlenség, ekkor zavaró káprázásról beszélünk, de a tárgyak felismerhetőségét is csökkentheti, ekkor a jelenséget rontó káprázásnak nevezzük. Szélsőséges esetben a látás fotokémiai folyamatainak reakcióegyensúlya olymértékben eltolódhat, hogy a látás teljesen lehetetlenné válik, ez a vakítás. A káprázás oka lehet a rálátás a fényforrásra - ez a közvetlen káprázás - vagy annak valamilyen felületen (pl. asztallap, fényes folyóirat felület, kijelző képernyő stb.) keletkező tükörképe, amikor közvetett vagy tükröző káprázással állunk szemben. A látási teljesítményt csökkentő káprázásnak fiziológiai magyarázata adható. Egy adott tárgy szemlélésekor nemcsak a tárgyról kerülnek fénysugarak a szemünk alkotta kép helyére, hanem a kápráztató fényforrás képéről és a szem különböző részein szóródó fényekből összeadódó úgynevezett is hozzáadódik a kép fénysűrűségéhez, ez látszólag megnöveli az adaptációs-fénysűrűséget. A zavarforrások közül kétségtelenül a legnagyobb szerepe a kápráztató fényforrás képének van. Ha a káprázási szöget úgy választjuk meg, hogy ez a kép a perifériára essen, akkor a káprázás mértéke elviselhetőre csökkenthető. A kápráztató hatás jellemzésére empirikus mérőszámokat határoztak meg, ahol figyelembe veszik a kápráztató fényforrás fénysűrűségét, nagyságát, irányát, a háttér és a látótér fénysűrűségét is. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 1098336 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 1664 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 14638327 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Káprázás (hu)
  • Káprázás (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of