| dbo:abstract
|
- A Károlyi-kert közpark Budapest V. kerületében. A Belváros legrégibb ebben a funkciójában megmaradt kertje, valamint a kevés magyarországi palotakert között a legjobban dokumentált. A kertet északról a , keletről a Magyar utca, délről a , nyugatról a Károlyi-palota határolja. Területe a 17. század vége óta változatlanul 7625 m². Többszöri tulajdonosváltás után, 1768-ban került a Károlyi család birtokába a palota és a hozzá tartozó kert, és egészen 1929-ig a családé is maradt. A 18. század végén barokk kertet alakítottak ki, amelynek egyes részein az akkoriban újdonságnak számító angolkert stílust alkalmazták. A 19. század első felében a palota és a kert is teljes klasszicista átalakításon esett át, miközben az 1838-as árvíz utóbbit jelentősen megrongálta. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után élte a kert a fénykorát, ekkoriban egzotikus növényeket is neveltek a virágházban, a kertben pedig lugasok és egy teniszpálya is a grófi család és vendégei rendelkezésére állt. A magánkertet magas kőfal övezte, és bár tervezték, hogy lecserélik vaskerítésre, erre akkor még nem került sor. A család nehéz anyagi helyzete miatt a 20. század elején majdnem lebontották a palotát, hogy az épület és a kert helyén bérházakat emeljenek. Ez sem történt meg, mivel akkori tulajdonosától, Károlyi Mihály exminiszterelnöktől 1929-ben állami tulajdonba került, és 1932-ben a magánkertet közparkként megnyitották a nagyközönség előtt. A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, majd helyreállítása után, 1970-ig volt látogatható, azután közel egy évtizedre az M3-as metróvonal-építkezés felvonulási területe lett. Mivel ezalatt növényzete szinte teljesen kipusztult, 1981-ben újra ki kellett alakítani a parkot. 1996-ban az elhasználódás miatt ismét áttervezték. A parknak – a palota felőli kettőn kívül – öt bejárata van, de csak négy használatban. Két bekerített játszótér, külön homokozóval a gyerekeknek, van szökőkút, jelentős méretű gyepfelület az évszaknak megfelelő virágokkal, s egy árnyas részen sakkozóhely. A park stílusa ötvözi a barokk korra utaló mértanias és az angolkertre emlékeztető kialakítást kanyargós sétányokkal. Felszerelései közé tartozik egy vasútikocsi-szerű nyilvános illemhely (vasvázas, ipari műemlék-jellegű Beetz-féle „zöld villamos”, ill. „zöldház”, korábban „László-féle olajjal szagtalanított vizelde”) és egy ivókút is. A Károlyi-kertben különleges növények már nem díszlenek, de itt található az ország egyik legidősebb fehér eperfája. (hu)
- A Károlyi-kert közpark Budapest V. kerületében. A Belváros legrégibb ebben a funkciójában megmaradt kertje, valamint a kevés magyarországi palotakert között a legjobban dokumentált. A kertet északról a , keletről a Magyar utca, délről a , nyugatról a Károlyi-palota határolja. Területe a 17. század vége óta változatlanul 7625 m². Többszöri tulajdonosváltás után, 1768-ban került a Károlyi család birtokába a palota és a hozzá tartozó kert, és egészen 1929-ig a családé is maradt. A 18. század végén barokk kertet alakítottak ki, amelynek egyes részein az akkoriban újdonságnak számító angolkert stílust alkalmazták. A 19. század első felében a palota és a kert is teljes klasszicista átalakításon esett át, miközben az 1838-as árvíz utóbbit jelentősen megrongálta. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után élte a kert a fénykorát, ekkoriban egzotikus növényeket is neveltek a virágházban, a kertben pedig lugasok és egy teniszpálya is a grófi család és vendégei rendelkezésére állt. A magánkertet magas kőfal övezte, és bár tervezték, hogy lecserélik vaskerítésre, erre akkor még nem került sor. A család nehéz anyagi helyzete miatt a 20. század elején majdnem lebontották a palotát, hogy az épület és a kert helyén bérházakat emeljenek. Ez sem történt meg, mivel akkori tulajdonosától, Károlyi Mihály exminiszterelnöktől 1929-ben állami tulajdonba került, és 1932-ben a magánkertet közparkként megnyitották a nagyközönség előtt. A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, majd helyreállítása után, 1970-ig volt látogatható, azután közel egy évtizedre az M3-as metróvonal-építkezés felvonulási területe lett. Mivel ezalatt növényzete szinte teljesen kipusztult, 1981-ben újra ki kellett alakítani a parkot. 1996-ban az elhasználódás miatt ismét áttervezték. A parknak – a palota felőli kettőn kívül – öt bejárata van, de csak négy használatban. Két bekerített játszótér, külön homokozóval a gyerekeknek, van szökőkút, jelentős méretű gyepfelület az évszaknak megfelelő virágokkal, s egy árnyas részen sakkozóhely. A park stílusa ötvözi a barokk korra utaló mértanias és az angolkertre emlékeztető kialakítást kanyargós sétányokkal. Felszerelései közé tartozik egy vasútikocsi-szerű nyilvános illemhely (vasvázas, ipari műemlék-jellegű Beetz-féle „zöld villamos”, ill. „zöldház”, korábban „László-féle olajjal szagtalanított vizelde”) és egy ivókút is. A Károlyi-kertben különleges növények már nem díszlenek, de itt található az ország egyik legidősebb fehér eperfája. (hu)
|
