| dbo:abstract
|
- 2020. január 3-án az Amerikai Egyesült Államok egyik dróntámadása a mellett célba vette és megölte a Forradalmi Gárda vezérőrnagyát, Kászem Szolejmánit. Ő volt az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Szaúd-Arábia és Bahrein által terrorszervezetnek tekintett parancsnoka, Irán legbefolyásosabb tábornoka. További kilenc ember meghalt, köztük az USA valamint az Egyesült Arab Emirátusok által terroristaként nyilvántartott, az iraki Népi Mozgósítási Erők elnökhelyetteseként és a Csataib Hezbollah parancsnokaként tevékenykedő . A támadásra a 2019-ben kezdődött Perzsa-öböli válság részeként került sor, mely akkor vette kezdetét, mikor az USA kivonta magát az Iránnal kötött nukleáris megállapodás alól, és szankciókat vezetett be az ország ellen, illetve azzal vádolta őket, hogy az amerikai erők elleni utálatot szítanak a térségben. 2019. december 27-én az iraki és amerikai személyzettel rendelkező iraki K–1 Légibázist megtámadták, és megöltek egy ottani amerikai szerződésest. Erre válaszul az USA légicsapásokat mért Irak és Szíria több pontja ellen, melyben az iráni támogatású Csataib Hezbollah 25 milicistáját megölték. Napokkal később síita milicisták a Zöld Zónában megtámadták az USA bagdadi nagykövetségét. Az USA elhárító és ellentmondásos választ adott arra, miért ölték meg Szolejmánit. Először egy küszöbön álló támadás megelőzésére hivatkoztak, amiről később azt mondták, „Nem tudjuk, pontosan mikor, és nem tudjuk, pontosan hol tervezik.” Irán szerint ez „állami terrorizmus” volt. Irak szerint a támadás aláásta nemzeti szuverenitását, ellentétes az USA-val kötött megállapodásokkal, és agresszió a tisztviselőivel szemben. 2020. január 5-én az iraki parlament egy olyan, nem kötelező érvényű határozatot hozott, mely alapján minden külföldi hadsereget kitiltottak a területükről. A nemzetközi jog fényében így legalább megkérdőjelezhető a támadás legitimitása. Ezen kívül ellentétes lehet az USA belső jogával és az Irakkal kötött szerződéseken alapuló bilaterális jogviszonnyal is. Szolejmáni megölése elmérgesítette az amúgysem felhőtlen viszonyt Irán és az USA között, és felerősítette egy esetleges katonai konfliktus veszélyét. Az iráni vezetők visszavágást ígértek, míg az USA belengette, hogy megelőző jelleggel megtámad Irakban minden olyan milicista szervezetet, melyet Irán támogat. 2020. január 5-én Irán megtette az ötödik, egyben utolsó lépést, hogy csökkentse elkötelezettségét a 2015-ös iráni nukleáris megállapodást illetően. A nemzetközi közösségben sokan aggodalommal fogadták, többen pedig olyan nyilatkozatokat és határozatokat hoztak, melyekben visszafogottságot és a diplomácia kihasználását sürgették. Öt nappal a légi támadás után . Az 1988-as óta ez volt az első közvetlen összecsapás Irán és az Egyesült Államok között. Az iráni támadásnak nem volt amerikai áldozata Irakban. Mindkét ország vezetősége vonakodott, nehogy tovább eszkalálja a kialakult konfliktust. (hu)
- 2020. január 3-án az Amerikai Egyesült Államok egyik dróntámadása a mellett célba vette és megölte a Forradalmi Gárda vezérőrnagyát, Kászem Szolejmánit. Ő volt az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Szaúd-Arábia és Bahrein által terrorszervezetnek tekintett parancsnoka, Irán legbefolyásosabb tábornoka. További kilenc ember meghalt, köztük az USA valamint az Egyesült Arab Emirátusok által terroristaként nyilvántartott, az iraki Népi Mozgósítási Erők elnökhelyetteseként és a Csataib Hezbollah parancsnokaként tevékenykedő . A támadásra a 2019-ben kezdődött Perzsa-öböli válság részeként került sor, mely akkor vette kezdetét, mikor az USA kivonta magát az Iránnal kötött nukleáris megállapodás alól, és szankciókat vezetett be az ország ellen, illetve azzal vádolta őket, hogy az amerikai erők elleni utálatot szítanak a térségben. 2019. december 27-én az iraki és amerikai személyzettel rendelkező iraki K–1 Légibázist megtámadták, és megöltek egy ottani amerikai szerződésest. Erre válaszul az USA légicsapásokat mért Irak és Szíria több pontja ellen, melyben az iráni támogatású Csataib Hezbollah 25 milicistáját megölték. Napokkal később síita milicisták a Zöld Zónában megtámadták az USA bagdadi nagykövetségét. Az USA elhárító és ellentmondásos választ adott arra, miért ölték meg Szolejmánit. Először egy küszöbön álló támadás megelőzésére hivatkoztak, amiről később azt mondták, „Nem tudjuk, pontosan mikor, és nem tudjuk, pontosan hol tervezik.” Irán szerint ez „állami terrorizmus” volt. Irak szerint a támadás aláásta nemzeti szuverenitását, ellentétes az USA-val kötött megállapodásokkal, és agresszió a tisztviselőivel szemben. 2020. január 5-én az iraki parlament egy olyan, nem kötelező érvényű határozatot hozott, mely alapján minden külföldi hadsereget kitiltottak a területükről. A nemzetközi jog fényében így legalább megkérdőjelezhető a támadás legitimitása. Ezen kívül ellentétes lehet az USA belső jogával és az Irakkal kötött szerződéseken alapuló bilaterális jogviszonnyal is. Szolejmáni megölése elmérgesítette az amúgysem felhőtlen viszonyt Irán és az USA között, és felerősítette egy esetleges katonai konfliktus veszélyét. Az iráni vezetők visszavágást ígértek, míg az USA belengette, hogy megelőző jelleggel megtámad Irakban minden olyan milicista szervezetet, melyet Irán támogat. 2020. január 5-én Irán megtette az ötödik, egyben utolsó lépést, hogy csökkentse elkötelezettségét a 2015-ös iráni nukleáris megállapodást illetően. A nemzetközi közösségben sokan aggodalommal fogadták, többen pedig olyan nyilatkozatokat és határozatokat hoztak, melyekben visszafogottságot és a diplomácia kihasználását sürgették. Öt nappal a légi támadás után . Az 1988-as óta ez volt az első közvetlen összecsapás Irán és az Egyesült Államok között. Az iráni támadásnak nem volt amerikai áldozata Irakban. Mindkét ország vezetősége vonakodott, nehogy tovább eszkalálja a kialakult konfliktust. (hu)
|
