dbo:abstract
|
- A fejedelmi törzshöz tartozó Káta nemzetség, az első foglalás jogán a Zagyva folyótól a Tápió folyóig terjedő hatalmas terület foglalt le. E területen később öt község alakult ki: Szentmárton-Káta, Szenttamás-Káta, Egres-Káta, Szentlőrinc-Káta és Cseke-Káta. A nemzetség őséről, első időszakáról pontos adatok nem maradtak fenn. A nemzetség ősi birtokai a Pest megyei Káta, a szabolcsi Zámmonostora és a bihari Ősi voltak, melyekre a 14. századból fennmaradt adatok szerint több ág is jogot formált. A nemzetség egyes tagjairól, akik még a nemzetség ősi fészkében éltek maradt fenn némi adat az 1200-as évek elejéről:
* Absolon 1219-ben élt. A Váradi Regestrumból ismerjük nevét; Tolna nevű (Kalna, Káva?), ma ismeretlen faluban lakott, s a zempléni várjobbágyok ellen pereskedik.
* Farkas - egyik szolgáját a szolnokmegyei nemesek vádolják lopással (Káta ekkor Szolnokmegyével volt határos).
* Demeter ispán: 1226 előtt a király a küszini (később Németújvár) monostort, hogy ott várat építsen, de mivel a monostor tulajdonosát a pannonhalmi apátságot senki sem kárpótolta, sokáig perben álltak egymással.
* I. István ismeretlen nevű neje, aki 1234-ig a Szatmár melletti Gelénes birtokosa volt, azonban Kaplyon Péter üldözései miatt kénytelen volt a királynak átadni Gelényest, helyette a Szilágy megyei Tasnádtól nyugatra eső Szilvás helységet kapta.
* 1259-ben Pest megyében élt Gyula pereskedik I. Péter ellenében. A perben megszerzett birtokot, azonban a margitszigeti apácáknak adja. Pest megyében élt még a nemzetségből Bertalan 1288-ban, és II. István is 1270-ben. A Káta nemzetség tagjai még a tatárjárás előtti években telepedtek le Szatmár vármegyében is, ahol a nemzetség egyik ága a Kaplon nemzetség területének szomszédságában, Gelyénes-en szerzett birtokokat, azonban a hatalmas szomszédság miatt nem sokáig volt maradása. A Káta nemzetségbeli I. István neje a Kaplyon nemzetségbeli Péter üldözései miatt 1234-ben birtokait kénytelen volt átadni a királynak. (hu)
- A fejedelmi törzshöz tartozó Káta nemzetség, az első foglalás jogán a Zagyva folyótól a Tápió folyóig terjedő hatalmas terület foglalt le. E területen később öt község alakult ki: Szentmárton-Káta, Szenttamás-Káta, Egres-Káta, Szentlőrinc-Káta és Cseke-Káta. A nemzetség őséről, első időszakáról pontos adatok nem maradtak fenn. A nemzetség ősi birtokai a Pest megyei Káta, a szabolcsi Zámmonostora és a bihari Ősi voltak, melyekre a 14. századból fennmaradt adatok szerint több ág is jogot formált. A nemzetség egyes tagjairól, akik még a nemzetség ősi fészkében éltek maradt fenn némi adat az 1200-as évek elejéről:
* Absolon 1219-ben élt. A Váradi Regestrumból ismerjük nevét; Tolna nevű (Kalna, Káva?), ma ismeretlen faluban lakott, s a zempléni várjobbágyok ellen pereskedik.
* Farkas - egyik szolgáját a szolnokmegyei nemesek vádolják lopással (Káta ekkor Szolnokmegyével volt határos).
* Demeter ispán: 1226 előtt a király a küszini (később Németújvár) monostort, hogy ott várat építsen, de mivel a monostor tulajdonosát a pannonhalmi apátságot senki sem kárpótolta, sokáig perben álltak egymással.
* I. István ismeretlen nevű neje, aki 1234-ig a Szatmár melletti Gelénes birtokosa volt, azonban Kaplyon Péter üldözései miatt kénytelen volt a királynak átadni Gelényest, helyette a Szilágy megyei Tasnádtól nyugatra eső Szilvás helységet kapta.
* 1259-ben Pest megyében élt Gyula pereskedik I. Péter ellenében. A perben megszerzett birtokot, azonban a margitszigeti apácáknak adja. Pest megyében élt még a nemzetségből Bertalan 1288-ban, és II. István is 1270-ben. A Káta nemzetség tagjai még a tatárjárás előtti években telepedtek le Szatmár vármegyében is, ahol a nemzetség egyik ága a Kaplon nemzetség területének szomszédságában, Gelyénes-en szerzett birtokokat, azonban a hatalmas szomszédság miatt nem sokáig volt maradása. A Káta nemzetségbeli I. István neje a Kaplyon nemzetségbeli Péter üldözései miatt 1234-ben birtokait kénytelen volt átadni a királynak. (hu)
|