| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A kék bálna vagy óriás bálna (Balaenoptera musculus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj. A kék bálna a 30 méteres hosszával és a 173 tonnás testtömegével a legnagyobb ismert állat, ami valaha is létezett. Teste hosszú és karcsú, többféle kékesszürke árnyalattal. Testének felső része sötétebb, alsó része pedig világosabb. A kék bálnának jelenleg három alfaját különböztetik meg: a B. m. musculus-t az Atlanti- és Csendes-óceán északi részén; a B. m. intermediát a Déli-óceánban és a törpe kék bálnát (Balaenoptera musculus brevicauda) az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán déli részén. A három valószínű alfaj mellett lehet, hogy az Indiai-óceán egyik kék bálna állománya egy negyedik alfajt alkot, melynek neve B. m. indica. Mint a legtöbb sziláscet esetében, a kék bálna legfőbb táplálékát a kisméretű rákok adják, melyeknek gyűjtőnevük krill, más néven világítórákok. A 20. század elejéig, még mielőtt az ember ipari mértékben mészárolni kezdte ezt a bálnafajt, a kék bálna – rokonaival együtt – gyakori volt a Föld összes óceánjában és nagyobb tengerében. Egy évszázad alatt azonban az intenzív vadászat majdnem a kihalás szélére juttatta a fajt, mígnem 1966-ban nemzetközi összefogással védelmi intézkedéseket hoztak a kék bálna megmentésére. A 2002-ben végzett kékbálna-számlálás szerint világszerte 5–12 000 kék bálna létezik, öt csoportba vagy állományba csoportosulva. Bár a törpe kék bálnák számát csak becsülni tudják, valószínű, hogy törpe kékbálnából több él, mint a normál kék bálnából; mivel azonban nehezen megkülönböztethetőek, ezért korábbi számlálásoknál valószínűleg jelentősen felülbecsülték a kék bálnák számát. Mielőtt elkezdődött volna az ipari mértékű bálnavadászat, az Antarktisz vizeiben körülbelül 202–311 000, de valószínűbb, hogy 239 000 kék bálna élhetett. Manapság a Csendes-óceán keleti részén, az Antarktisz vizeiben és az Indiai-óceánban, külön-külön körülbelül 2000 óriás bálna található. Az előbbi állományokon kívül, az Atlanti-óceán északi részén és a déli félgömbön, még két-két csoport létezik. A legősibb kék bálna maradványt, amely egy részleges koponyából áll, Olaszország déli részén fedezték fel; ez a középső pleisztocén korszakból származott és körülbelül 1,5-1,25 millió évesre becsült. (hu)
- A kék bálna vagy óriás bálna (Balaenoptera musculus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj. A kék bálna a 30 méteres hosszával és a 173 tonnás testtömegével a legnagyobb ismert állat, ami valaha is létezett. Teste hosszú és karcsú, többféle kékesszürke árnyalattal. Testének felső része sötétebb, alsó része pedig világosabb. A kék bálnának jelenleg három alfaját különböztetik meg: a B. m. musculus-t az Atlanti- és Csendes-óceán északi részén; a B. m. intermediát a Déli-óceánban és a törpe kék bálnát (Balaenoptera musculus brevicauda) az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán déli részén. A három valószínű alfaj mellett lehet, hogy az Indiai-óceán egyik kék bálna állománya egy negyedik alfajt alkot, melynek neve B. m. indica. Mint a legtöbb sziláscet esetében, a kék bálna legfőbb táplálékát a kisméretű rákok adják, melyeknek gyűjtőnevük krill, más néven világítórákok. A 20. század elejéig, még mielőtt az ember ipari mértékben mészárolni kezdte ezt a bálnafajt, a kék bálna – rokonaival együtt – gyakori volt a Föld összes óceánjában és nagyobb tengerében. Egy évszázad alatt azonban az intenzív vadászat majdnem a kihalás szélére juttatta a fajt, mígnem 1966-ban nemzetközi összefogással védelmi intézkedéseket hoztak a kék bálna megmentésére. A 2002-ben végzett kékbálna-számlálás szerint világszerte 5–12 000 kék bálna létezik, öt csoportba vagy állományba csoportosulva. Bár a törpe kék bálnák számát csak becsülni tudják, valószínű, hogy törpe kékbálnából több él, mint a normál kék bálnából; mivel azonban nehezen megkülönböztethetőek, ezért korábbi számlálásoknál valószínűleg jelentősen felülbecsülték a kék bálnák számát. Mielőtt elkezdődött volna az ipari mértékű bálnavadászat, az Antarktisz vizeiben körülbelül 202–311 000, de valószínűbb, hogy 239 000 kék bálna élhetett. Manapság a Csendes-óceán keleti részén, az Antarktisz vizeiben és az Indiai-óceánban, külön-külön körülbelül 2000 óriás bálna található. Az előbbi állományokon kívül, az Atlanti-óceán északi részén és a déli félgömbön, még két-két csoport létezik. A legősibb kék bálna maradványt, amely egy részleges koponyából áll, Olaszország déli részén fedezték fel; ez a középső pleisztocén korszakból származott és körülbelül 1,5-1,25 millió évesre becsült. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 61077 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:author
|
- J. Calambokidis and G. Steiger (hu)
- J. Calambokidis and G. Steiger (hu)
|
| prop-hu:binomial
|
- Balaenoptera musculus (hu)
- Balaenoptera musculus (hu)
|
| prop-hu:binomialAuthority
| |
| prop-hu:classis
| |
| prop-hu:description
|
- Az 1–3. felvételek az Atlanti-óceánon készültekMegjegyzés: az eredeti hangmagasságok tízszeres sebességre vannak gyorsítva (hu)
- A felvétel a Csendes-óceán nyugati részén készült (hu)
- A felvétel a Csendes-óceán északkeleti részén készült (hu)
- A felvétel a Csendes-óceán déli részén készült (hu)
- Az 1–3. felvételek az Atlanti-óceánon készültekMegjegyzés: az eredeti hangmagasságok tízszeres sebességre vannak gyorsítva (hu)
- A felvétel a Csendes-óceán nyugati részén készült (hu)
- A felvétel a Csendes-óceán északkeleti részén készült (hu)
- A felvétel a Csendes-óceán déli részén készült (hu)
|
| prop-hu:familia
| |
| prop-hu:filename
|
- Blue whale atlantic1.ogg (hu)
- Blue whale atlantic2.ogg (hu)
- Blue whale atlantic3.ogg (hu)
- Blue_Whale_NE_Pacific.ogg (hu)
- Blue_Whale_South_Pacific.ogg (hu)
- Blue_Whale_West_Pacific.ogg (hu)
- Blue whale atlantic1.ogg (hu)
- Blue whale atlantic2.ogg (hu)
- Blue whale atlantic3.ogg (hu)
- Blue_Whale_NE_Pacific.ogg (hu)
- Blue_Whale_South_Pacific.ogg (hu)
- Blue_Whale_West_Pacific.ogg (hu)
|
| prop-hu:fossilRange
|
- Középső pleisztocén - jelen, (hu)
- Középső pleisztocén - jelen, (hu)
|
| prop-hu:genus
|
- Balaenoptera (hu)
- Balaenoptera (hu)
|
| prop-hu:genusAuthority
|
- Lacépède, 1804 (hu)
- Lacépède, 1804 (hu)
|
| prop-hu:image
|
- Blue whale size.svg (hu)
- Blue whale size.svg (hu)
|
| prop-hu:image2Caption
|
- A faj mérete az emberhez viszonyítva (hu)
- A faj mérete az emberhez viszonyítva (hu)
|
| prop-hu:imageCaption
|
- Fentről nézve, miközben merülni kezd (hu)
- Fentről nézve, miközben merülni kezd (hu)
|
| prop-hu:infraclassis
| |
| prop-hu:infraclassis+_
|
- Eutheria (hu)
- Eutheria (hu)
|
| prop-hu:infraordo
| |
| prop-hu:infraordo+_
|
- Cetaceomorpha (hu)
- Cetaceomorpha (hu)
|
| prop-hu:isbn
| |
| prop-hu:name
|
- Kék bálna (hu)
- Kék bálna (hu)
|
| prop-hu:ordo
| |
| prop-hu:ordo+++_
|
- Scrotifera (hu)
- Scrotifera (hu)
|
| prop-hu:ordo++_
|
- Ferungulata (hu)
- Ferungulata (hu)
|
| prop-hu:ordo+_
| |
| prop-hu:parvordo
| |
| prop-hu:phylum
| |
| prop-hu:publisher
|
- Voyageur Press (hu)
- Voyageur Press (hu)
|
| prop-hu:rangeMap
|
- Cetacea range map Blue Whale.PNG (hu)
- Cetacea range map Blue Whale.PNG (hu)
|
| prop-hu:rangeMapCaption
|
- Elterjedési területe (hu)
- Elterjedési területe (hu)
|
| prop-hu:regnum
| |
| prop-hu:species
|
- B. musculus (hu)
- B. musculus (hu)
|
| prop-hu:status
| |
| prop-hu:subclassis
| |
| prop-hu:subordo
|
- Whippomorpha (hu)
- Whippomorpha (hu)
|
| prop-hu:subordo+++_
|
- Artiofabula (hu)
- Artiofabula (hu)
|
| prop-hu:subordo++_
|
- Cetruminantia (hu)
- Cetruminantia (hu)
|
| prop-hu:subordo+_
|
- Cetancodontamorpha (hu)
- Cetancodontamorpha (hu)
|
| prop-hu:subphylum
| |
| prop-hu:superclassis
| |
| prop-hu:superfamilia
|
- Balaenopteroidea (hu)
- Balaenopteroidea (hu)
|
| prop-hu:superfamilia++_
|
- Chaeomysticeti (hu)
- Chaeomysticeti (hu)
|
| prop-hu:superfamilia+_
|
- Thalassotherii (hu)
- Thalassotherii (hu)
|
| prop-hu:superordo
|
- Laurasiatheria (hu)
- Laurasiatheria (hu)
|
| prop-hu:synonyms
|
- *Balaenoptera gibbar (Scoresby, 1820)
*Pterobalaena gigas (Van Beneden, 1861)
*Physalus latirostris (Flower, 1864)
*Sibbaldius borealis (Gray, 1866)
*Flowerius gigas (Lilljeborg, 1867)
*Sibbaldius sulfureus (Cope, 1869)
*Balaenoptera sibbaldii (Sars, 1875)
*Rorqualus musculus (hu)
- *Balaenoptera gibbar (Scoresby, 1820)
*Pterobalaena gigas (Van Beneden, 1861)
*Physalus latirostris (Flower, 1864)
*Sibbaldius borealis (Gray, 1866)
*Flowerius gigas (Lilljeborg, 1867)
*Sibbaldius sulfureus (Cope, 1869)
*Balaenoptera sibbaldii (Sars, 1875)
*Rorqualus musculus (hu)
|
| prop-hu:title
|
- Blue Whales (hu)
- Kék bálna hangja 1. (hu)
- Kék bálna hangja 2. (hu)
- Kék bálna hangja 3. (hu)
- Kék bálna hangja 4. (hu)
- Kék bálna hangja 5. (hu)
- Kék bálna hangja 6. (hu)
- Blue Whales (hu)
- Kék bálna hangja 1. (hu)
- Kék bálna hangja 2. (hu)
- Kék bálna hangja 3. (hu)
- Kék bálna hangja 4. (hu)
- Kék bálna hangja 5. (hu)
- Kék bálna hangja 6. (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:wikicommonscat
|
- Balaenoptera musculus (hu)
- Balaenoptera musculus (hu)
|
| prop-hu:wikispecies
|
- Balaenoptera musculus (hu)
- Balaenoptera musculus (hu)
|
| prop-hu:year
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Kék bálna (hu)
- Kék bálna (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:imageCaption
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
