| dbo:abstract
|
- A kék leguán (tudományos nevén: Cyclura lewisi, angolul Grand Cayman Iguana) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjébe, a leguánalakúak (Iguania) alrendágába és a leguánfélék (Iguanidae) családjába tartozó faj. A kék leguán a nemnek a Kajmán-szigetek Nagy Kajmán-szigetén endemikus, kihalófélben lévő faja. Korábban a kubai orrszarvú leguán (Cyclura nubila) egyik alfajának tartották, ám 2004-ben a négy évvel azelőtt felismert genetikai különbségek miatt külön fajjá nyilvánították. A kék leguán az egyik leghosszabb ideig élő gyíkféle, a feljegyzések szerint akár 67 évig is elélhet. Nagy, erőteljes testű állat. Gerincén – nyaka tövétől a farka végéig – rövid, tüskeszerű taraj fut végig. A barnástól a szürkéig változó bőre kékes árnyalatú, ez — különösen a hímeknél — főleg a párzási időszakban szembetűnő. Növényevő — táplálékai növényi részek, gyümölcsök és virágok. Kedvelt élőhelyei a száraz erdőkben vagy tengerpart közelében fekvő sziklás, napsütötte, nyílt területek, ahol a nőstények június-júliusban a homokba ásott gödrökbe rakják tojásaikat. Egyes esetekben szeptemberben elhelyeznek egy második fészekaljat is. A maradványokból a kutatók arra következtettek, hogy az európaiak megjelenése előtt sok kék leguán élhetett a szigeten. 2003-ra azonban 15-nél kevesebb egyed maradt életben a vadonban — akkor úgy számították, hogy ez a vad populáció a 21. század első évtizedének végére kihal. A faj pusztulását elsősorban az elvadult háziállatok (kutyák, macskák) okozzák, de szerepet játszik benne természetes élőhelyeinek pusztulása is, mivel a gyümölcsösök helyére legelőket telepítettek. 2004 óta 219 fogságban felnevelt egyedet telepítettek vissza a Kajmán-szigetek egyik természetvédelmi területére, amit a Gerald Durrell alapítványa által vezetett csoport működtet. Céljuk a faj megmentése. A Kajmán-szigeteken a kormánnyal karöltve legalább öt non-profit szervezet működik a kék leguán megmentése érdekében. (hu)
- A kék leguán (tudományos nevén: Cyclura lewisi, angolul Grand Cayman Iguana) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjébe, a leguánalakúak (Iguania) alrendágába és a leguánfélék (Iguanidae) családjába tartozó faj. A kék leguán a Cyclura nemnek a Kajmán-szigetek Nagy Kajmán-szigetén endemikus, kihalófélben lévő faja. Korábban a kubai sziklaleguán (Cyclura nubila) egyik alfajának tartották, ám 2004-ben a négy évvel azelőtt felismert genetikai különbségek miatt külön fajjá nyilvánították. A kék leguán az egyik leghosszabb ideig élő gyíkféle, a feljegyzések szerint akár 67 évig is elélhet. Nagy, erőteljes testű állat. Gerincén – nyaka tövétől a farka végéig – rövid, tüskeszerű taraj fut végig. A barnástól a szürkéig változó bőre kékes árnyalatú, ez — különösen a hímeknél — főleg a párzási időszakban szembetűnő. Növényevő — táplálékai növényi részek, gyümölcsök és virágok. Kedvelt élőhelyei a száraz erdőkben vagy tengerpart közelében fekvő sziklás, napsütötte, nyílt területek, ahol a nőstények június-júliusban a homokba ásott gödrökbe rakják tojásaikat. Egyes esetekben szeptemberben elhelyeznek egy második fészekaljat is. A maradványokból a kutatók arra következtettek, hogy az európaiak megjelenése előtt sok kék leguán élhetett a szigeten. 2003-ra azonban 15-nél kevesebb egyed maradt életben a vadonban — akkor úgy számították, hogy ez a vad populáció a 21. század első évtizedének végére kihal. A faj pusztulását elsősorban az elvadult háziállatok (kutyák, macskák) okozzák, de szerepet játszik benne természetes élőhelyeinek pusztulása is, mivel a gyümölcsösök helyére legelőket telepítettek. 2004 óta 219 fogságban felnevelt egyedet telepítettek vissza a Kajmán-szigetek egyik természetvédelmi területére, amit a Gerald Durrell alapítványa által vezetett csoport működtet. Céljuk a faj megmentése. A Kajmán-szigeteken a kormánnyal karöltve legalább öt non-profit szervezet működik a kék leguán megmentése érdekében. (hu)
- A kék leguán (tudományos nevén: Cyclura lewisi, angolul Grand Cayman Iguana) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjébe, a leguánalakúak (Iguania) alrendágába és a leguánfélék (Iguanidae) családjába tartozó faj. A kék leguán a nemnek a Kajmán-szigetek Nagy Kajmán-szigetén endemikus, kihalófélben lévő faja. Korábban a kubai orrszarvú leguán (Cyclura nubila) egyik alfajának tartották, ám 2004-ben a négy évvel azelőtt felismert genetikai különbségek miatt külön fajjá nyilvánították. A kék leguán az egyik leghosszabb ideig élő gyíkféle, a feljegyzések szerint akár 67 évig is elélhet. Nagy, erőteljes testű állat. Gerincén – nyaka tövétől a farka végéig – rövid, tüskeszerű taraj fut végig. A barnástól a szürkéig változó bőre kékes árnyalatú, ez — különösen a hímeknél — főleg a párzási időszakban szembetűnő. Növényevő — táplálékai növényi részek, gyümölcsök és virágok. Kedvelt élőhelyei a száraz erdőkben vagy tengerpart közelében fekvő sziklás, napsütötte, nyílt területek, ahol a nőstények június-júliusban a homokba ásott gödrökbe rakják tojásaikat. Egyes esetekben szeptemberben elhelyeznek egy második fészekaljat is. A maradványokból a kutatók arra következtettek, hogy az európaiak megjelenése előtt sok kék leguán élhetett a szigeten. 2003-ra azonban 15-nél kevesebb egyed maradt életben a vadonban — akkor úgy számították, hogy ez a vad populáció a 21. század első évtizedének végére kihal. A faj pusztulását elsősorban az elvadult háziállatok (kutyák, macskák) okozzák, de szerepet játszik benne természetes élőhelyeinek pusztulása is, mivel a gyümölcsösök helyére legelőket telepítettek. 2004 óta 219 fogságban felnevelt egyedet telepítettek vissza a Kajmán-szigetek egyik természetvédelmi területére, amit a Gerald Durrell alapítványa által vezetett csoport működtet. Céljuk a faj megmentése. A Kajmán-szigeteken a kormánnyal karöltve legalább öt non-profit szervezet működik a kék leguán megmentése érdekében. (hu)
- A kék leguán (tudományos nevén: Cyclura lewisi, angolul Grand Cayman Iguana) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjébe, a leguánalakúak (Iguania) alrendágába és a leguánfélék (Iguanidae) családjába tartozó faj. A kék leguán a Cyclura nemnek a Kajmán-szigetek Nagy Kajmán-szigetén endemikus, kihalófélben lévő faja. Korábban a kubai sziklaleguán (Cyclura nubila) egyik alfajának tartották, ám 2004-ben a négy évvel azelőtt felismert genetikai különbségek miatt külön fajjá nyilvánították. A kék leguán az egyik leghosszabb ideig élő gyíkféle, a feljegyzések szerint akár 67 évig is elélhet. Nagy, erőteljes testű állat. Gerincén – nyaka tövétől a farka végéig – rövid, tüskeszerű taraj fut végig. A barnástól a szürkéig változó bőre kékes árnyalatú, ez — különösen a hímeknél — főleg a párzási időszakban szembetűnő. Növényevő — táplálékai növényi részek, gyümölcsök és virágok. Kedvelt élőhelyei a száraz erdőkben vagy tengerpart közelében fekvő sziklás, napsütötte, nyílt területek, ahol a nőstények június-júliusban a homokba ásott gödrökbe rakják tojásaikat. Egyes esetekben szeptemberben elhelyeznek egy második fészekaljat is. A maradványokból a kutatók arra következtettek, hogy az európaiak megjelenése előtt sok kék leguán élhetett a szigeten. 2003-ra azonban 15-nél kevesebb egyed maradt életben a vadonban — akkor úgy számították, hogy ez a vad populáció a 21. század első évtizedének végére kihal. A faj pusztulását elsősorban az elvadult háziállatok (kutyák, macskák) okozzák, de szerepet játszik benne természetes élőhelyeinek pusztulása is, mivel a gyümölcsösök helyére legelőket telepítettek. 2004 óta 219 fogságban felnevelt egyedet telepítettek vissza a Kajmán-szigetek egyik természetvédelmi területére, amit a Gerald Durrell alapítványa által vezetett csoport működtet. Céljuk a faj megmentése. A Kajmán-szigeteken a kormánnyal karöltve legalább öt non-profit szervezet működik a kék leguán megmentése érdekében. (hu)
|
