| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A képlékenységtan a képlékenyen alakítható anyagok, jellemzően a fémek képlékeny alakváltozásainak a törvényszerűségével és azok elméleti megfogalmazásával foglalkozó tudományág. Fontos feladata még az elméleti megfontolásoknak a gyakorlati alakítástechnológiai viszonyokra való alkalmazása is. A fémből készült alkatrészekben és szerkezetekben a terhelés hatására mechanikai feszültségek és alakváltozások jönnek létre. A terhelés kezdeti szakaszában általában a Hooke-féle rugalmassági viszonyokat tekinthetjük érvényesnek (noha elméleti síkon ez is közelítésnek tekinthető, mert a valóságos anyagok nem az idealizált testek viselkedését követik), mikoris a feszültség és az alakváltozás jellege lineáris összefüggést követ. Ezt nevezzük rugalmas alakváltozási szakasznak. A terhelés további növekedésekor a képlékeny testekben kialakul egy olyan feszültség, amikor ez a jelleg eltér a lineáristól, az alakváltozás mértéke mintegy „meglódul” a feszültséghez képest. Az alakváltozásnak ez a szakasza a maradó vagy képlékeny alakváltozás tartománya. A rugalmas és a maradó alakváltozás között a különbséget a visszafordíthatóságban lehet megfogalmazni: a rugalmas alakváltozási szakaszban a terhelés megszűnése után a darab visszanyeri kiinduló méretét, alakját, míg a maradó alakváltozási szakaszban nincs meg ez a „visszaállás”, a képlékeny alakváltozásra tehát az irreverzibilitás jellemző. A rugalmas és a képlékeny alakváltozási szakaszt általában egyetlen feszültség–alakváltozás értékpárral jellemzett ponttal szokás elválasztani, ezt hívjuk rugalmassági határnak vagy folyáshatárnak. Ennek az értéknek az ismerete mind a teherviselő gépalkatrészeket, mind a képlékeny alakváltozási technológiát tervező szakember számára fontos: az előbbinek nem szabad olyan alkatrészt tervezni, amelyben a legnagyobb terhelés hatására kialakuló feszültség eléri (vagy többnyire akár meg is közelíti) a rugalmassági határt, utóbbi számára pedig ez az a pont (ő alakítási szilárdságnak nevezi), ahol a munkadarab elkezd képlékenyen alakulni („folyni”), és amire alapozva indíthatja számításait. Az alakváltozás képlékeny szakaszára a összefüggései nem alkalmazhatók, a maradó alakváltozások rendszerint olyan nagyok, amelyek mellett a rugalmas alakváltozások elhanyagolhatók. Ezeknek a viszonyoknak a tisztázása a képlékenységtan feladata. (hu)
- A képlékenységtan a képlékenyen alakítható anyagok, jellemzően a fémek képlékeny alakváltozásainak a törvényszerűségével és azok elméleti megfogalmazásával foglalkozó tudományág. Fontos feladata még az elméleti megfontolásoknak a gyakorlati alakítástechnológiai viszonyokra való alkalmazása is. A fémből készült alkatrészekben és szerkezetekben a terhelés hatására mechanikai feszültségek és alakváltozások jönnek létre. A terhelés kezdeti szakaszában általában a Hooke-féle rugalmassági viszonyokat tekinthetjük érvényesnek (noha elméleti síkon ez is közelítésnek tekinthető, mert a valóságos anyagok nem az idealizált testek viselkedését követik), mikoris a feszültség és az alakváltozás jellege lineáris összefüggést követ. Ezt nevezzük rugalmas alakváltozási szakasznak. A terhelés további növekedésekor a képlékeny testekben kialakul egy olyan feszültség, amikor ez a jelleg eltér a lineáristól, az alakváltozás mértéke mintegy „meglódul” a feszültséghez képest. Az alakváltozásnak ez a szakasza a maradó vagy képlékeny alakváltozás tartománya. A rugalmas és a maradó alakváltozás között a különbséget a visszafordíthatóságban lehet megfogalmazni: a rugalmas alakváltozási szakaszban a terhelés megszűnése után a darab visszanyeri kiinduló méretét, alakját, míg a maradó alakváltozási szakaszban nincs meg ez a „visszaállás”, a képlékeny alakváltozásra tehát az irreverzibilitás jellemző. A rugalmas és a képlékeny alakváltozási szakaszt általában egyetlen feszültség–alakváltozás értékpárral jellemzett ponttal szokás elválasztani, ezt hívjuk rugalmassági határnak vagy folyáshatárnak. Ennek az értéknek az ismerete mind a teherviselő gépalkatrészeket, mind a képlékeny alakváltozási technológiát tervező szakember számára fontos: az előbbinek nem szabad olyan alkatrészt tervezni, amelyben a legnagyobb terhelés hatására kialakuló feszültség eléri (vagy többnyire akár meg is közelíti) a rugalmassági határt, utóbbi számára pedig ez az a pont (ő alakítási szilárdságnak nevezi), ahol a munkadarab elkezd képlékenyen alakulni („folyni”), és amire alapozva indíthatja számításait. Az alakváltozás képlékeny szakaszára a összefüggései nem alkalmazhatók, a maradó alakváltozások rendszerint olyan nagyok, amelyek mellett a rugalmas alakváltozások elhanyagolhatók. Ezeknek a viszonyoknak a tisztázása a képlékenységtan feladata. (hu)
|
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 32382 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:author
|
- Szabó László (hu)
- Geleji Sándor (hu)
- Voith Márton (hu)
- Gácsi Zoltán (hu)
- Szabó László (hu)
- Geleji Sándor (hu)
- Voith Márton (hu)
- Gácsi Zoltán (hu)
|
| prop-hu:authorlink
|
- Geleji Sándor (hu)
- Voith Márton (hu)
- Geleji Sándor (hu)
- Voith Márton (hu)
|
| prop-hu:coauthors
|
- Mertinger Valéria (hu)
- Mertinger Valéria (hu)
|
| prop-hu:editor
|
- Kiss Ervin (hu)
- Kiss Ervin (hu)
|
| prop-hu:isbn
| |
| prop-hu:location
|
- Budapest (hu)
- Miskolc (hu)
- Budapest (hu)
- Miskolc (hu)
|
| prop-hu:pages
|
- 300 (xsd:integer)
- 422 (xsd:integer)
- 702 (xsd:integer)
|
| prop-hu:publisher
|
- Műszaki Könyvkiadó (hu)
- Akadémiai Kiadó (hu)
- Tankönyvkiadó (hu)
- Egyetemi Kiadó (hu)
- Műszaki Könyvkiadó (hu)
- Akadémiai Kiadó (hu)
- Tankönyvkiadó (hu)
- Egyetemi Kiadó (hu)
|
| prop-hu:title
|
- A képlékenyalakítás elmélete – Nagy alakváltozások tana (hu)
- Képlékeny alakítás (hu)
- A fémek képlékeny alakításának elmélete (hu)
- Fémtan (hu)
- A süllyesztéküregben végbemenő alakváltozások elemzése – Doktori értekezés (hu)
- A képlékenyalakítás elmélete – Nagy alakváltozások tana (hu)
- Képlékeny alakítás (hu)
- A fémek képlékeny alakításának elmélete (hu)
- Fémtan (hu)
- A süllyesztéküregben végbemenő alakváltozások elemzése – Doktori értekezés (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1967 (xsd:integer)
- 1987 (xsd:integer)
- 1992 (xsd:integer)
- 1998 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Képlékenységtan (hu)
- Képlékenységtan (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
