| dbo:abstract
|
- Bartók Béla Két kép (Op. 10, Sz. 46, BB 59) címet viselő korai műve 1910-ben, egy évvel a Kékszakállú herceg vára című opera előtt keletkezett. Már a tételek címei is sejtetik a két téma különbözőségét. Egyik a természetet fejezik ki, másik a mulatozók vidámságát. A két képnek nemcsak tárgya, de ábrázolásmódja is különböző. A Virágzás hangszerelésének áttetsző finomsága, lágy pasztellszínei éppúgy Debussy hatására mutatnak, mint dallamalkotása és hangkészlete. A Virágzás című tételben láthatjuk először Claude Debussy hatását a bartóki életműben. Ez a világ az impresszionizmus. Bartókra mély benyomást gyakorolt Debussy zenéje, amelyet az Új Magyar Zeneegyesület egyik budapesti hangversenyén éppen ő ismertetett meg a magyar közönséggel, Debussy műveiből válogatva össze zongoraestjének műsorát. A falu tánca című darab meglepő ritmusokat, különös harmóniákat tartalmaz, nagyszabású zenekari hangzás uralkodik. Mindezek a tulajdonságok a darabot a II. vonósnégyes és az I. hegedű-zongoraszonáta stíluskörébe utalják, de olykor megcsendül benne a későbbi Táncszvit hangja is. A Két képet 1913-ban mutatták be. Később különböző részleteket átdolgozott zongorára is. Népszerű még a Kocsis Zoltán féle kétzongorás átirat.
* Tételek: 1.
* Virágzás 2.
* Falu tánca (hu)
- Bartók Béla Két kép (Op. 10, Sz. 46, BB 59) címet viselő korai műve 1910-ben, egy évvel a Kékszakállú herceg vára című opera előtt keletkezett. Már a tételek címei is sejtetik a két téma különbözőségét. Egyik a természetet fejezik ki, másik a mulatozók vidámságát. A két képnek nemcsak tárgya, de ábrázolásmódja is különböző. A Virágzás hangszerelésének áttetsző finomsága, lágy pasztellszínei éppúgy Debussy hatására mutatnak, mint dallamalkotása és hangkészlete. A Virágzás című tételben láthatjuk először Claude Debussy hatását a bartóki életműben. Ez a világ az impresszionizmus. Bartókra mély benyomást gyakorolt Debussy zenéje, amelyet az Új Magyar Zeneegyesület egyik budapesti hangversenyén éppen ő ismertetett meg a magyar közönséggel, Debussy műveiből válogatva össze zongoraestjének műsorát. A falu tánca című darab meglepő ritmusokat, különös harmóniákat tartalmaz, nagyszabású zenekari hangzás uralkodik. Mindezek a tulajdonságok a darabot a II. vonósnégyes és az I. hegedű-zongoraszonáta stíluskörébe utalják, de olykor megcsendül benne a későbbi Táncszvit hangja is. A Két képet 1913-ban mutatták be. Később különböző részleteket átdolgozott zongorára is. Népszerű még a Kocsis Zoltán féle kétzongorás átirat.
* Tételek: 1.
* Virágzás 2.
* Falu tánca (hu)
|
