| dbo:abstract
|
- Az 1909–1910-es esztendőben zongorára komponált Két román tánc (Op. 8a, Sz. 43, BB 56) egyike Bartók Béla legkorábbi román inspirációjú műveinek. A kelet-európai népdalgyűjtés eredménye, hogy a román népdalok szilaj ritmusai, modális dallamaik „barbár” ősereje Bartók műzenéjére is mély hatást gyakorolt. Az 1909–10 telén komponált két mű felhasználja a román népzene azon sajátosságait, amelyeket Bartók 1909-ben Bihar megyében ismert meg; ennek ellenére ezek Bartók saját művei. Az első darab a népszerűbb: 1910-es párizsi bemutatója után Bartók több ízben játszotta hangversenyein, sőt hanglemezre is. Háromtagú, forma (AB..A). A lento tempójelzésű középrész az Elégiákból ismert dús basszusfiguráció felett rubato dallamot szólaltat meg. A második tánc sorolásszerűen egymás után következő zenei anyaga a román népzene őserejű, helyenként démoni elemeit mutatja be, azokat az elemeket, amelyekből Bartók „barbár” hangzás- és ritmusvilága kialakult. A két táncot 1939-ben Weiner Leó írta át zenekarra. (hu)
- Az 1909–1910-es esztendőben zongorára komponált Két román tánc (Op. 8a, Sz. 43, BB 56) egyike Bartók Béla legkorábbi román inspirációjú műveinek. A kelet-európai népdalgyűjtés eredménye, hogy a román népdalok szilaj ritmusai, modális dallamaik „barbár” ősereje Bartók műzenéjére is mély hatást gyakorolt. Az 1909–10 telén komponált két mű felhasználja a román népzene azon sajátosságait, amelyeket Bartók 1909-ben Bihar megyében ismert meg; ennek ellenére ezek Bartók saját művei. Az első darab a népszerűbb: 1910-es párizsi bemutatója után Bartók több ízben játszotta hangversenyein, sőt hanglemezre is. Háromtagú, forma (AB..A). A lento tempójelzésű középrész az Elégiákból ismert dús basszusfiguráció felett rubato dallamot szólaltat meg. A második tánc sorolásszerűen egymás után következő zenei anyaga a román népzene őserejű, helyenként démoni elemeit mutatja be, azokat az elemeket, amelyekből Bartók „barbár” hangzás- és ritmusvilága kialakult. A két táncot 1939-ben Weiner Leó írta át zenekarra. (hu)
|
